Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A nagy jelentőségű bejelentés értelmében két kísérleti gyógyszerrel 90 százalékos gyógyulási rátát értek el azoknál, akiknél a készítménnyel való terápiát a betegség korai szakaszában - egy-két nappal a fertőzés után - kezdték el. A tavaly novemberben indított tesztek során mintegy 700 pácienst kezeltek négy különböző kísérleti gyógyszerrel, az USA allergiás és fertőző betegségeket kutató intézetének (NIAID) és a WHO, az Egészségügyi Világszervezet koordinálásával. 499 beteg esetében már megvannak az eredmények, melyek igen biztatók. Azokról közösen számolt be a nyilvánosságnak Dr. Jean-Jacques Muyembe, a Kongói Nemzeti Orvosbiológiai Kutatóintézet igazgatója, Dr. Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti programjának igazgatója, és Dr. Anthony S. Fauci, a NIAID 1984 óta beosztásban lévő igazgatója, aki lényegében az ebola első regisztrált felbukkanása óta kutatja a vírust és annak lehetséges legyőzését.
Az ebolával már nagyjából 40 éve küzdenek, főként Afrika középső és nyugati régióiban, a világ amúgy is sok viszontagságtól sújtott részein. Az ebola azért is rettegett betegség, mert bár korábban is elhangzottak ígéretes bejelentések gyógymódjáról, azok végül nem hozták meg a várakozások szerinti eredményt. A küzdelmet ellene pedig az is nehezíti, hogy a vidéken élő falusiak egy része nem hisz a betegség létezésében, sőt, azt gondolja, hogy a bajt a furcsa öltözékben a terepen dolgozó egészségügyi szakemberek hozzák rájuk. Sokan inkább elrejtik megbetegedett családtagjaikat, mintsem hogy kezelőközpontba kísérjék, és arra is több példa volt, hogy a lakosság félelmében és dühében ellátóhelyeket támadott meg, amelyeket ezért katonákkal kell védeni.
Az ebolával küzdő Kongói Demokratikus Köztársaságban tett mostani bejelentés akár azt is jelentheti, hogy fordulat következik, mind a mostani járvány megfékezésében, mind pedig a betegség későbbi újbóli megjelenésének megakadályozásában.
Ahogy az Origo nemrégiben megírta, a jelenleg dúló járvány mind közül az egyik legfélelmetesebb, mégpedig azért, mert a szakemberek és egészségügyi dolgozók minden erőfeszítése ellenére sem sikerült azt minden kétséget kizáróan lokalizálni és adott területen belül tartani. Kísérleti oltóanyag ugyanakkor már rendelkezésre áll: például a Johnson&Johnson, a Janssen Vaccines & Prevention B.V-vel, egy érdekeltségi körébe tartozó vállalattal már évek óta dolgozott a saját oltóanyagán. A programot a 2014 és 2016 között zajló ebolajárvány idején 200 millió dolláros belső forrás átcsoportosításával gyorsította fel, amihez még részben az EU-tól, részben más forrásokból származó 100 millió dollár érkezett, hogy a klinikai tesztfázisok minél hamarabb elérhető közelségbe kerüljenek. A vállalat az alapvető technológiákat a Bavarian Nordictól kapta, egy 187 millió dolláros megállapodás keretében, melynek része az is, hogy ha a még kísérleti oltóanyag termékfázisba jut, Afrikán kívüli kereskedelmi forgalmazásából a Bavarian is igényt tarthat licenszdíjakra.
Az oltóanyag ugyanakkor hiába készült el, az várólistán van, mert az alkalmazásban rejlő különbségek miatt, egyelőre a Merck - már bizonyított - kísérleti oltóanyagát használják szélesebb körben.
A hatékony oltóanyagok és a már a betegségben szenvedők kezelése eredményes gyógyszerekkel azonban két külön kérdés.
Mindkét készítménycsoport fejlesztése óriási összegeket emészt fel, úgy hogy közben az ebola nemcsak emberi, hanem hatalmas anyagi áldozatokat is követel. Például a 2014-2016-os nagy járvány több mint tízezer halálos áldozat mellett,
53 milliárd dolláros kárt okozott Nyugat-Afrikának, jóval többet, mint a lezajlása alatti években előzetesen becsülték.
A WHO pedig néhány hete, az ebola miatti egészségügyi vészhelyzet kihirdetésekor közzétette, hogy a következő félévre a becsültnél jóval több pénzre, 324 millió dollárra (kb. 93 milliárd forint) biztosan szükségük lesz az ebola terjedésének megállításához és a védekezési, lakosságfelkészítési feladatok ellátására.
A mostani bejelentésnek ezért minden szempontból nagy jelentősége van, bár a járvány felett aratott teljes győzelemről egyelőre még nem lehet beszélni.
Az adatok szerint a mostani járvány eddig legalább 2800 embert ért el, a megbetegedettek közül az augusztus 6-i adatok szerint - 1866-an meghaltak. A fertőzöttel való kontaktus után 2-21 nap alatt alakul ki a betegség. Jelenleg nincs hivatalosan elfogadott oltóanyag vagy kezelés a vírus ellen - mindegyik készítmény kísérleti fázisban van -, ezért nagyon fontos a megelőzés.
A fertőzést esetleg most elkapók számára viszont ígéretes lehet mind a REGN-EB3, mind pedig az mAb-114 jelzésű, monoklonális antitesteket tartalmazó, intravénásan alkalmazható készítmény.
Előbbit a Regeneron Pharmaceuticals nevű cég fejleszti, New York államban, míg a másikat a Ridgeback Biotherapeutics, Miamiban. A Ridgeback tavaly vette át a készítmény licenszét a Nemzeti Egészségügyi Intézettől, amely alá a NIAID is tartozik. Utóbbi szervezet a 2019-es pénzügyi évben 5,5 milliárd dollárral gazdálkodhat, hogy az allergiás reakciókat kiváltó behatások mellett, olyan veszélyes vírusok illetve betegségek ellen folytasson harcot, mint az ebola, a HIV/AIDS, zika-vírus és más félelmetes kórokozók.
A tavaly ősszel indított programban négy kísérleti készítményt vizsgáltak, de két másikat, az mZapp és a Remdesivir nevű készítményeket végül félretették a kutatók, mert a REGN-EB3 és az mAb-114 még a betegség későbbi stádiumában megindított kezelésnél is jobb eredményeket hozott. A BBC beszámolója szerint előbbi 94 százalékos, utóbbi 89 százalékos gyógyulási rátára vizsgázott.
"Sokkal jobban érzik magukat a betegek, és hamarabb érnek el gyógyulást" - mondta a készítmények eredményessége kapcsán Dr. Fauci. A szakember azt is hozzátette, hogy a mortalitási rátában látható különbség a Regeneron és a Ridgeback készítménye között túl kicsi ahhoz, hogy statisztikai értelemben szignifikánsnak lehessen tekinteni, tehát mindkét készítményt használni fogják a jövőben.
Sok minden más mellett, kérdés persze az is, eljutnak-e ezek a készítmények a betegekhez, egyáltalán, lesz-e elég adag azokból számukra?
Amit megtanulhatunk ettől a két új kezeléstől, az az, hogy közelebb juthatunk ahhoz, hogy az ebolát borzalmas katasztrófa helyett megelőzhető és kezelhető [betegségként] tekintsük"
- mondja Dr. Jeremy Farrar, a Wellcome Trust, egy brit egészségügyi nonprofit szervezet igazgatója, a WHO ebolával foglalkozó szakértői testületének társelnöke.
Ugyanakkor, ahogy a vakcinák használata komoly logisztikai kihívás elé állítja az egészségügyi dolgozókat - arról nem is beszélve, hogy a lakosság meggyőzéséhez kommunikációs és antropológus szakértők segítségét is igénybe kell, hogy vegyék -, úgy feltehetően hasonló problémákat kell megoldani az esetleg leendő ebolagyógyszereknek tekinthető készítményeknél is. Azokat el kell juttatni felhasználási helyükre, és le kell győzni a lakosság gyanakvását is, akik olykor hozzátartozóikat féltik a segíteni akaróktól.
Pszichológiai szempontból, a készítményekről szóló hírek önmagukban képesek arra, hogy befolyásolják a kitörés menetét és irányait, ami a legrosszabb abból a tízből, amit eddig Kongó elszenvedett"
- mondja Dr. Muyembe. Ugyanakkor a 90 százalékos gyógyulási ráta alapján "hitet és bizodalmat kezdhetünk építeni" - jelzi a szakember - "és elsőként a páciensekkel kell közölnünk a hírt."
Mindenesetre a jó hír az - jelentette be Dr. Fauci -, hogy mind a Regeneron, mind a Ridgeback azt közölte, minden páciens számára elegendőt tudnak szállítani készítményeikből. Ha pedig valamelyikből kevés lenne, a másikkal könnyen tudjuk azt helyettesíteni - ezt pedig Dr. Michael Ryan erősítette meg a WHO-tól.
