Már több mint fél éve kizárólag a cégkapu felületen keresztül intézhetik adóügyeiket a hazai vállalatok.
A rendszer bevezetésének célja az volt, hogy megkönnyítse a kommunikációt a cégek és a NAV között.
Az átállással azonban új problémák jelentek meg.
Hogyan kezelhetőek a társasághoz érkező nagy mennyiségű, különböző munkavállalóknak címzett iratok? Hogyan kontrollálható, hogy ki jogosult azok megnyitására? Mi történik, ha a hozzáféréssel rendelkező munkavállaló távozik a cégtől?
„Egy társaság cégkapujához számos munkavállaló hozzáfér.
A rendszeren keresztül küldött iratok azonban attól függetlenül kézbesítettnek minősülnek, hogy ténylegesen az a kolléga nyitja-e meg, akinek azt az adott iratot küldték. Sőt, még akkor is kézbesítettnek minősülhet, ha az érintett munkavállalóhoz el sem jut a kérdéses irat.
Bizonyos ügyek esetében így „tudta nélkül" is fontos határidőket mulaszt el a szervezet, ami jelentős következményekkel járhat" - hívta fel rá a figyelmet Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adójogásza.
A cégeknek ezért érdemes minél hamarabb kialakítaniuk a cégkapu hozzáférési jogosultságok rendszerét és azok rendszeres aktualizálását,
hogy a felület használata a folyamatos kockázat helyett valódi előnnyé váljon - zárja közleményét a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda.