Magyar Péter hangsúlyozta: az a céljuk, hogy ne legyen Magyarországon és a Kárpát-medencében olyan magyar diák, aki az anyagi körülményei miatt nem jut hozzá a felsőoktatáshoz. Tevékenységük hatékonyságát bizonyítja, hogy felmérésük szerint
az ügyfeleik 52 százaléka azt mondta: a hitel lehetősége nélkül nem szerzett volna diplomát.
A vezérigazgató elmondta azt is,
a diákhitelnek is köszönhető, hogy 2010 óta 7 százalékkal nőtt Magyarországon a diplomás fiatalok száma.
Kiemelte, hogy az elmúlt kilenc évben folyamatosan csökken a szabad felhasználású Diákhitel1 kamata, amely idén júliustól 1,99 százalék. A Diálhitel2 pedig, amely a képzési díjakra fordítható, a kormány támogatási politikája nyomán kamatmentesen vehető fel.
Magyar Péter reményét fejezte ki, hogy nagy segítséget jelent majd sok diáknak az októbertől bevezetendő Diákhitel3, amely nyelvtanulásra vehető fel.
Úgy vélekedett, hogy a diákhitelek a jelenlegi kamat- és kereskedelmi banki környezetben már inkább támogatásnak, mint hitelnek minősülnek.
A vezérigazgató megemlítette, hogy a kormány családpolitikájának elemeként a második gyermek megszületése esetén az állam elengedi az édesanyák diákhitelének 50 százalékát, a harmadik gyermek után pedig a teljes összegét.
Az elmúlt másfél évben 2500 nő élt ezzel a lehetőséggel és a központ több mint kétmilliárd forintnyi hitelt engedett el.
Az idén 170 hallgató pályázott tudományos teljesítményével a Diákhitel Központ ösztöndíjára, amely egy éven keresztül havi 70 ezer forint támogatást jelent.
A szakmai zsűri tíz diákot – kémikus-, szobrász-, szociológus-, geográfus-, nyelvész-orientalista-, gépészmérnök- és orvostanhallgatót – tartott érdemesnek a támogatásra.