Kiderült, kik voltak a világtörténelem leggazdagabb emberei

Ki volt gazdagabb: az amerikai olajmágnás, John D. Rockefeller, vagy a nagy hódító, Dzsingisz kán? A kérdés egyszerű, viszont annál nehezebb rá válaszolni. A money.com - az egyes történelmi korszakok szakértőinek számító közgazdászokkal és történészekkel folytatott konzultációk alapján - összeállított egy olyan rangsort, amely minden idők 10 leggazdagabb emberét tartalmazza.

Persze, nem volt egyszerű feladat összehasonlítani olyanok vagyonát, akik időben nagyon eltérő történelmi korszakokban és gazdasági rendszerekben éltek. A money.com által közölt lista készítői rendkívül alapos szerkesztői munkát végeztek, ennek ellenére annak megállapításai természetesen vitathatók.

Lássuk, kik tartoznak minden idők leggazdagabbjai közé:

10. Mansa Musa (1280–1337, Mali)

Vagyon: gazdagsága minden képzeletet felülmúlt

Forrás: Wikimedia Commons

Mansa Musát, Timbuktu királyát gyakran minden idők leggazdagabb embereként emlegetik. Richard Smith, a Ferrum College történész-professzora szerint Musa nyugat-afrikai királysága valószínűleg a világ legnagyobb aranytermelője volt egy olyan időszakban, amikor különösen nagy kereslet mutatkozott e nemesfém iránt.

De milyen gazdag is volt valójában Musa? Természetesen nem áll rendelkezésre pontos adat vagyona nagyságáról. A források ritkák (már ha egyáltalán vannak), mindenesetre korabeli leírások szerint a maga idejében felmérhetetlenül gazdagnak számított Timbuktu királya. A híres mekkai zarándoklatáról készült feljegyzések több tucat, arannyal megrakott tevéről számolnak be, amelyeket hatalmas kísérete mellett magával vitt az útra. Smith professzor úgy véli, Maliban akkoriban évi egy tonna aranyat hoztak a felszínre. Hadserege 200 ezer harcosból - köztük 40 ezer íjászból – állt, ami még a mai modern hadseregek között is magas számnak számít.

9. Augustus császár (kr.e. 63 – kr.u. 14, Római Birodalom)

Vagyon: 4600 milliárd dollár

Forrás: TopTenz

Augustus császár nem egyszerűen egy olyan birodalom felett uralkodott, amely a világ akkori GDP-jének 25-30 százalékát adta, hanem Ian Morris, a Stanford University történelem professzora szerint volt olyan időszak, amikor személyes vagyona egyenértékű volt a teljes birodalom gazdaságának egyötödével. Ez napjainkban mintegy 4600 milliárd dollárnak felelne meg. Egy darabig egész Egyiptom a birtokában volt – ezt pedig nehéz lenne felülmúlni.

8. Senzong császár (1048-1085, Kína)

Vagyon: Az általa irányított birodalom a világ GDP-jének 25-30 százalékát adta

Forrás: Wikimedia Commons/National Palace Museum, Taipei

A Szung-dinasztia, amely 960 és 1279 között uralkodott Kínában, gazdasági erejét tekintve minden idők egyik leghatalmasabb uralkodócsaládja volt. Ronald A. Edwards, a Tamkang University professzorának véleménye szerint a császár által irányított birodalom gazdagságának forrását egyrészt a technológiai újítások, másrészt a rendkívül hatékony adóbeszedési rendszer jelentette, amivel több száz évvel az európai országok előtt jártak. A szakértő hozzáteszi, hogy a Szung-dinasztia idejében a kormányzás teljes mértékben központosított volt, ami erős ellenőrzést biztosított számukra a gazdasági erőforrások felett.

7. I. (Nagy) Akbar (1542-1605, India)

Vagyon: birodalma az akkori világ GDP-jének 25 százalékát tette ki

Forrás: Wikimedia Commons/ Metropolitan Museum of Art

A Fortune magazin idézi az időközben elhunyt Angus Maddison történész feltevését, amely szerint az Indiában egykoron uralkodó mogul-dinasztia leghatalmasabb uralkodója idején az egy főre eső GDP akkora volt, mint Angliában, I. Erzsébet királynő korában, ugyanakkor az uralkodó osztály az angolnál jóval fényűzőbb és kicsapongóbb életet élt. Az állítást, amely szerint az indiai arisztokrácia gazdagabb volt, mint nyugati társaik, alátámasztják Branko Milanovic közgazdász adatai is, amelyek arról tanúskodnak, hogy a mogul-dinasztia minden más uralkodóháznál hatékonyabban szivattyúzta el az anyagi javakat a köznép elől.

6. Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953, Szovjetunió)

Vagyon: teljhatalmat gyakorolt egy olyan ország felett, amely a világ GDP-jének 9,6 százalékát termelte

Forrás: Ria/Novosti

A diktátor egyedülálló figura a modern gazdaságtörténetben: teljes mértékben a markában tartotta a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalmát. Miközben Sztálin gazdagságát gyakorlatilag lehetetlen feladat elkülöníteni a Szovjetunió erőforrásaitól, az ország gazdasági és politikai élete felett gyakorolt teljhatalma alapján számos szakértő mégis minden idők leggazdagabb emberei közé sorolja. S nem is alaptalanul: az OECD adatai szerint ugyanis 1950-ben, azaz három esztendővel a diktátor halála előtt, a Szovjetunió adta a világ GDP-jének mintegy 9,5 százalékát. Napjainkban ez körülbelül 7500 milliárd dollárt jelentene. Noha ez a pénz nem volt közvetlenül az övé, azt tehetett az ország gazdasági erejével és anyagi javaival, amit csak akart. George O. Liber, a birminghami Alabama University történelem professzora ehhez hozzáteszi: egyetlen csekk kiállítása nélkül uralt egy olyan hatalmas országot, amelynek területe a világ egyhatodát tette ki. S hogy ezért gazdagnak számított-e Sztálin? Liber szerint, ha kitágítjuk a gazdagság definícióját, akkor a Szovjetunió ura minden idők leggazdagabbjai közé tartozik. Noha a saját vagyona korlátozott volt, ám ellenőrzése alatt tartotta az ország erőforrásait.

5. Andrew Carnegie (1835-1919, Amerikai Egyesült Államok)

Vagyon: 372 milliárd dollár

Forrás: Origo

Noha mindig Rockefellert emlegetik a gazdagság szinonimájaként, mégsem ő, hanem valószínűleg Andrew Carnegie rendelkezett minden idők legnagyobb vagyonával az USA-ban. A Skóciából érkezett bevándorló 1901-ben 480 millió dollárért adta el cégét, a U.S. Steelt a JP Morgannek, ami akkoriban az amerikai GDP valamivel több mint 2,1 százalékára rúgott. Összehasonlító áron számolva ez mintegy 372 milliárd dollárt jelentene ma.

4. John D. Rockefeller (1839-1937, Amerikai Egyesült Államok)

Vagyon: 341 milliárd dollár

Forrás: Origo

Rockefeller 1863-tól fektetett be az olajiparba, és 1880-ra cége, a Standard Oil adta az amerikai olajtermelés 90 százalékát. Vagyonát 1918-ban a MeasuringWorth 1,5 milliárd dollárra becsülte, ami akkor az USA nemzeti össztermékének 2 százalékát jelentette. Ez ma 341 milliárd dollárt érne.

3. Alan Rufus (1040-1093, Anglia)

Vagyon: 194 milliárd dollár

Forrás: Wikimedia Commons/MS. Lyell 22

Hódító Vilmos unokaöccse, aki részt vett a szigetország normann meghódításában. Philip Beresford és Bill Rubinstein A gazdagok között is a leggazdagabb című könyv szerzői szerint halálakor 11 ezer fontnyi vagyon felett rendelkezett, ami akkor az ország GDP-jének 7 százalékát jelentette. Manapság ez az összeg körülbelül 194 milliárd dollárnak felelne meg.

2. Jeff Bezos (1964- , USA)

Vagyon: 131 milliárd dollár

Forrás: Picture-Alliance/AFP/Regina Wagner/Geisler-Fotopress

Napjaink leggazdagabb embere a Fortune legfrissebb rangsora szerint. Bezos a házának garázsában alapította meg az Amazont, amely ma a világ legnagyobb online kiskereskedelmi cége. Jelenleg 16 százalékos részesedést birtokol a vállalatban. Idén áprilisban jelentette be, hogy 25 évi házasság után elválik feleségétől, akinek a válást követően 4 százaléknyit juttatott a vagyonából. Ezzel MacKenzie Bezos lett a világ egyik leggazdagabb nője. Az Amazon mellett Jeff Bezos a tulajdonosa a Washington Postnak és a Blue Origin nevű cégnek is, amely kereskedelmi célokra fejleszt űrhajókat.

1. Dzsingisz kán (1162-1227, Mongol Birodalom)

Vagyon: elképzelhetetlen nagyságú földterület, de szinte semmi más

Forrás: Wikimedia Commons

Dzsingisz kán kétségtelenül minden idők egyik legsikeresebb hadvezére. A Mongol Birodalom élén, amely hatalmának csúcsán Kínától Európáig terjedt, minden idők legnagyobb, területileg egybefüggő birodalmát irányította. Roppant hatalma ellenére a kutatók szerint sohasem kérkedett a vagyonával, sőt híres volt önzetlenségéről. Mindig arra törekedett, hogy katonáinak is juttasson a hódítások során megszerzett javakból. Jack Weatherford szerint – aki könyvet írt Dzsingisz kán életéről – a mongol harcosok számára - eltérően a modern kor előtti más hadseregektől – tiltott volt, hogy a saját szakállukra fosztogassanak. Amikor egy területet a birtokukba vettek, a hivatalnokok mindenről leltárt készítettek, majd ezeket a javakat később elosztották a katonák és családjaik között. A kán is megkapta a maga részét a zsákmányból, de ezzel aligha vált gazdaggá. Nem építtetett magának kastélyt, díszes síremléket, de még házat sem – mondja Weatherford – egy jurtában született a puszta kellős közepén, majd halála után ugyanúgy temették el, mint a birodalom bármelyik alattvalóját.