David Placek 1982-ben alapította vállalkozását, a Lexicon Brandinget. A személyes megtakarítások és banki hitelek felhasználásával akkor 45 ezer dollárból indított kaliforniai vállalkozás napjainkra sem nőtt gigászi vállalattá, ellenben gigászi vállalatok képviselői fordulnak ahhoz, és biztosítják stabilitását valamint évi 8 milliós dolláros bevételét.
A cég ugyanis a legnagyobb társaságokat szolgálja, elsősorban azzal, hogy segít megfelelő nevet találni új termékeknek vagy szolgáltatásoknak, sőt, akár a vállalat teljes újramárkázási folyamatához.
A Lexicon Branding dolgozott az Intelnek a Pentium processzorok elnevezése kapcsán, tőlük ered az Apple PowerBook is, valamint a Coca-Cola kétes hírű palackozott vizének - ez utóbbi független a nevet kitaláló vállalattól -, a Dasaninak a brandje is. De dolgoztak 2015-ben Melinda Gatesnek is, aki akkor új inkubációs és befektetési alapjához keresett megfelelő nevet, amivel globális célok megvalósítását célul kitűző társaságokat finanszíroznának.
Az alapító maga egyébként eredetileg politikai háttérmunkában kezdte pályáját, és számos alkalommal dolgozott együtt nyelvészekkel, hogy megtalálják a megfelelő nevet ügyfeleik számára. Ilyen együttműködésnek köszönhető a Procter&Gamble 1997-ben debütált új felmosócsaládja, a Swiffer. Jelenleg világszerte mintegy 90 nyelvésszel dolgoznak együtt, régiós megbízásaik okán.
Az egyik legemlékezetesebb ügyfele pedig a cégnek minden bizonnyal a Blackberry. Az akkor még RIM (Research In Motion) néven működő vállalat még a 2000-es év előtt fordult Placek vállalatához, hogy segítsen elnevezni a bevezetés előtt álló új mobiltelefonját. Placek és munkatársai még terepmunkát is végeztek egy Starbucks kávézóból kitérőkkel, és így jutottak el a névhez, melynek egyszerre kellett a "pihenés és a megnyugvás" érzését keltenie. A kanadai vállalatnál először őrültségnek gondolták a névjavaslatot, ám végül belementek abba, hogy a telefont Blackberrynek hívták. A többi pedig - ahogy mondják - történelem, s végül 2013-ban a cég maga is ezt a nevet vette fel.
Hasonlóan csattanós a története az Impossible Burger elnevezésnek, melynek folyamatát a cégnél az egyik legkeményebb dióként jellemezték. Több félredobott ötlet után - az ügyfél elvárása az volt, hogy lehetőleg az egészséges élelmiszer benyomását keltse a megnevezés - állt elő valaki az "impossible" jelzővel, amit a megbízó azonnal el is fogadott. Hogy miért? Azért, mert egy látszólag "lehetetlen" élelmiszeripari innovációt láttak saját termékükben, a javaslatot pedig telitalálatnak érezték ennek kifejezésére.
S hogy mennyibe kerül a márkananév a Lexicon Brandingnél?
Bár a cégnek ennél jóval hosszabb idő alatt kifutó megbízásaik is voltak már, az alapító szerint egy tipikus névadási folyamat nyolc hetes időtartamú, melyben 10-12 ember vesz részt, részben a kreatív folyamatokban, részben a megalapozó kutatásokban. A névadási szolgáltatás díja a projekt részleteitől függően 50 ezer és 150 ezer dollár (kb. 15 millió és 45 millió forint) körül mozog.