A legnagyobb kérdés a jövőben az európai bankok nyereségessége lesz – mondta a CNBC-nek Simon Baptist, az Economic Intelligence Unit közgazdásza. Főleg, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a múlt héten 10 bázisponttal, mínusz 0,5 százalékra (vagyis mindenkori mélypontra) vágta vissza az irányadó betéti rátáját.
Mindeközben az európai pénzintézetek évek óta folyamatosan szenvednek a kitartóan alacsony kamatkörnyezettől.
Az euróövezetben először 2012-ben érték el kamatok a nullás szintet, majd 2014-től megjelentek a negatív kamatok is. Az EKB által gazdaságélénkítésre használt extrém alacsony kamatok tehát tartósan rombolják a kereskedelmi bankok nyereségességét.
Ez pedig most már kezd rendszerszintű problémát és kockázatot jelenteni – véli Baptist. A szakember szerint ha a kamatszintek tartósan nulla alatt maradnak, akkor 10 éves távlatban több banknál is teljesen eltűnhet a nyereség.
Egy ilyen helyzetben pedig fel kell készülni a bankrendszer konszolidációjára az eurózónában, de arra is van esély, hogy egyes bankok bedőlnek, vagy valamilyen radikális átrendeződés történik az üzleti modellekben
– figyelmeztetett a közgazdász.
Noha az EKB igyekszik bizonyos intézkedésekkel tompítani a negatív kamatok hatását – például egyes banki területek mentesülnek a negatív betéti kamatok alól, Baptist szerint ez nem fogja megoldani a problémát. A vállalatok ugyanis ettől függetlenül is keményen megszenvedik a haszonkulcsokon realizált veszteségeket.
Hozzátette, ha egyes nagybankok elkezdenek bedőlni, akkor az EKB-nak (illetve a monetáris politikának általában) már nem igazán van eszköze ahhoz, hogy ezt a folyamatot megállítsa. Legjobb esetben is csak a „fájdalmat" tudja enyhíteni.