- A Közgazdász-vándorgyűlés résztvevőjeként magam is tapasztaltam, hogy számtalan területet öleltek fel a szakmai előadások, panelbeszélgetések, amelyeket végig nagyon komoly érdeklődés kísért.
- A célunk az, hogy a vándorgyűlés résztvevői a lehető legszélesebb spektrumon kapjanak képet a világgazdasági trendekről, kihívásokról, a magyar gazdaság előtt álló feladatokról, és lehetőséget szerettünk volna biztosítani a különböző vélemények megjelenésének is, hogy a vitának is teret engedve, de egymás véleményét tisztelve csiszolódhasson a világlátásunk.
A konferencia jelentőségét jelzi, hogy 800 személyes résztvevő és több ezer, az interneten keresztül követő érdeklődő volt részese a Magyar Köztársaság elnöke, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a kormány miniszterelnök-helyettese, a pénzügyminiszter, a földművelésügyi miniszter, az állami tulajdon irányításáért felelős tárca nélküli miniszter kiváló előadásainak,
valamint követhette figyelemmel az MNB elnökhelyettese, a közgazdasági és informatikai szakma kiválóságai, akadémikusok, tudósok, egyetemi tanárok, kutatók, kormányzati tisztségviselők, olimpiai bajnokok, vállalatvezetők és bankárok által elmondottakat. A nyitó és záró ülésen elhangzott előadások mellett, a több mint száz előadó a rendezvény központi témái mellett olyan kérdéseket jártak körbe, mint
az államháztartási egyensúly fenntarthatósága, a Növekedési Kötvényprogram jelentősége, a munkaerőhiány, az innováció, a mesterséges intelligencia, a robotizáció, az azonnali fizetés, de szó esett a sport gazdaságtanáról vagy éppen a színházak fenntartható finanszírozásáról is.
Ez utóbbihoz kapcsolódóan érdemes emlékezni arra, hogy a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház idén ugyanúgy 125 esztendős, mint a Magyar Közgazdasági Társaság. Ráadásul annak idején, 1935. november 10-én éppen Nyíregyházán rendezték meg az MKT első vidéki rendezvényét – tulajdonképpen a mai vándorgyűlések ősét –, amit a Nyírvidék újság a következő szalagcímmel harangozott be: „A pénz tudósai jönnek ma Nyíregyházára".
- Az egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért szekcióülésen a sokakat érintő bankpiacról esett szó, ahol az utóbbi időben változni látszik a világ, hiszen új irányokból érkező versenytársakkal kell megküzdeniük a hagyományos pénzintézeteknek. Hogyan látja ezeket a kihívásokat, illetve milyen változásokat idézhetnek elő a szektor működésében?
- A bankok mindig is versenyeztek egymással, de az utóbbi évtizedben két újabb kihívóra is érdemes odafigyelni.
Az egyik csoportba sorolom a fintech-cégeket, amelyek jellemzően nem kínálnak komplex pénzügyi szolgáltatásokat, hanem nagyon egyszerűen, döntően a mobiltelefonra optimalizálva elsősorban a pénzforgalom, illetve a standardizálható hitelezésben próbálják csipegetni a banki bevételeket.
Az új fintech cégek természetesen a legújabb technológiai újításokat adaptálják, és működésüket a rájuk vonatkozó, a bankokhoz képest egyszerűbb szabályok is segítik, de személy szerint nem hiszem, hogy ma komolyan veszélyeztetnék a jóval komplexebb szolgáltatást nyújtó bankokat.
A másik kihívó csoportot az ún. bigtech cégek képviselik, ezek kétségkívül rendelkeznek két komoly előnnyel, amelyek a bankszakmában elég fontosak: egyrészt jól ismerik az ügyfeleik viselkedését, szokásait, másrészt nagyon könnyen tudják ezen ügyfeleket elérni.
Mind a két csoport ráadásul szabályozói előnyt is élvez a bankokhoz képest, amely asszimetriát szerintem a jövőben indokolt lenne mérsékelni. Ezen körülmények ellenére az ügyfelek mégis inkább a bankokban bíznak, és a bankszektornak ez az előnye, nemzetközi felmérések szerint is tetemes a kihívókhoz képest. A bankok eredményes működésének egyik legfontosabb feltétele a bizalom, amelynek hiányában nem igazán tudják a technológiai cégek kiszorítani a bankokat – kivéve persze, ha ők maguk is banki licencet kérnek, de akkor már rájuk is a rendkívül szigorú tőke- és egyéb szabályozói követelmények lesznek érvényesek.
Szerintem a bankoknak fontos figyelemmel kísérni a „két kihívó csoport" tevékenységét, érdemes együttműködni velük és biztos, hogy csak azok a bankok maradnak hosszú távon a piac nyertesei, akik a leggyorsabban képesek adaptálni a technológiai újításokat a pénzügyi szolgáltatásokban.
Ennek érdekében mi is létrehoztunk saját fintech céget, a GB Solutions Kft.-t. A GRÁNIT Bank tehát törekszik az élen járni az innovációban, és elsők között implementálni a legújabb technológiai változásokat a pénzügyi szolgáltatások területén.
- Említette, hogy a bankszektorban tapasztalható kihívásoknak a GRÁNIT Bank is szeretne megfelelni. Milyen lépéseket tesznek abba az irányba, hogy megteremtsék a jövő bankját?
- A GRÁNIT Bank a digitális fókusz megteremtésével a kezdetektől arra törekszik, hogy a technológiai fejlődés adta lehetőségeket az ügyfelek javára fordítsa.
Úgy gondolom, hogy a bank amellett, hogy hozzáértést, tőkét, megbízhatóságot, kiszámíthatóságot igényel, egyúttal egy személyes üzem is.
A személyességet azonban nem csak a fiókban lehet biztosítani, hanem a digitális technológiák adaptálásával, felhasználásával is. Nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy hét évvel ezelőtt, a GRÁNIT Bankban felismertük: a VideóBank-szolgáltatás biztosítja a személyes, testreszabott kiszolgálást, de sokkal egyszerűbben, az ügyfél számára jelentősen kényelmesebben, mintha fiókba kellene járni, utazni, ráadásul ezzel a bank fajlagos költségszintje is alacsonyabb. A jövőbeni fejlesztési irányokról azt tudom mondani, hogy szélesíteni fogjuk a VideóBankon elérhető szolgáltatásaink körét, amely rövidíti az ügyintézési időket, és a jelenleginél is nagyobb ügyfélélményt fog nyújtani.
Bízom benne, hogy a magyarországi jogszabályi környezet is olyan irányba változik, amely támogatja majd a bankrendszer digitalizációs törekvéseit,
részben központi adatbázisokhoz való hozzáféréssel, részben jogszabályi változásokkal.
- Az ön által vezetett GRÁNIT Bank, amely a „legfiatalabb" banknak számít a hazai piacon, egyre komolyabb eredményeket ér el. Hogyan jellemezné a bank jelenlegi helyzetét?
- A GRÁNIT Bank mérlegfőösszege 2019 június végén elérte a 360 milliárd forintot, amely éves átlagban 54 százalékos növekedést jelent a 2010 májusi indulás óta. Az első fél évben a vállalatoknak 53 százalékkal több hitelt folyósítottunk, és 30 százalékkal több lakossági ügyfél részére nyitottunk számlát az előző év azonos időszakához képest, miközben a lakossági számlanyitások több mint 60 százaléka online módon, fiókba történő bejárás nélkül történt. Ezzel együtt az eredmény is a tervezett felett alakult.
A bank ebben az évben az Androidos telefonokon 2016-tól elérhető mobil telefonos fizetéshez hasonlóan, bevezette az ApplePay-t, lehetővé vált az ingyenes értékpapírszámla-nyitás és állampapír-vásárlás a VideóBankon keresztül, valamint kialakítottuk a babaváró kölcsön online igénylését is.
Egy mondatban összefoglalva: a GRÁNIT Bank, digitális középbankként folyamatos innovációkkal az ügyfelek számára a pénzügyek intézését ebben az évben is egyszerűbbé, kényelmesebbé tette.