A KSH a 2017 márciusi 12,6 százalék óta először regisztrált két számjegyű növekedést az éves összevetésű ipari termelésben, amely az előző hónapban 1,4 százalékos csökkenést mutatott.
Az év első hét hónapjában 6,3 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint az előző év azonos időszakában.
Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban 1,7 százalékkal emelkedett.
A KSH első becslése szerint a júliusi növekedéshez a feldolgozóipari alágak nagy többsége hozzájárult.
A legnagyobb súlyú járműgyártás kibocsátása jelentősen emelkedett,
a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása pedig az átlagosnál kisebb mértékben emelkedett.
A hazai ipar teljesítménye lényegesen felülmúlja a kifejezetten gyenge európai és német konjunktúrát (a német ipari termelés szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva 4,2 százalékkal csökkent egy év alatt), amit egyes új autómodellek hazai gyártásának felfutása, új exportkapacitások üzembe helyezése, valamint az élénk belső kereslet is támogat - jelzi kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A feldolgozóipari kapacitások további növekedését biztosítja a beruházások érdemi növekedése, valamint a soha nem látott mértékű működőtőke-beáramlás
- teszi hozzá az elemző.
A tavalyi évben a tavalyi uniós forrásbeáramlással közel egyező mértékű, 4,3 milliárd eurót meghaladó működőtőke-beruházásról született döntés.
Idén már a tavalyi rekordérték közel kilenctizedének megfelelő, 1230 milliárd forintnyi működőtőke-beruházást jelentettek be, az első félévben a feldolgozóipari beruházások mintegy 30 százalékkal nőttek.
A feldolgozóipar kedvező kilátásait tükrözik a némileg csökkenő, de továbbra is magas bizalmi indexek. Ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása, valamint döntően közvetett hatások miatt a brexit körüli bizonytalanság jelentős kockázatokat jelenthet, bár ezek már eddig is fékezték a növekedést, e negatív hatások nélkül még élénkebb növekedést is mutathatna a hazai ipar.
Az élénkülést szintén támogathatja, hogy az autógyártók egyre több modellre, illetve motorvariánsra szerezhetik meg az új károsanyag-kibocsátási szabályzatoknak (WLTP) megfelelő forgalomba hozatali engedélyt.
Idén 5,5-6 százalék közötti növekedést várunk az ipari kibocsátásban a tavalyi 3,6 százalék után. 2015 óta az ipari termelés 16,5 százalékkal, 2010-hez képest pedig 42,4 százalékkal bővült, emeli ki a kommentár.
„Maga a növekedés önmagában nem jelent meglepetést, de a tempó igen. A nemzetközi kereslet ugyanis egyre lassul. A magyar ipar egyik fő exportpiacát jelentő Németországban a gyárak megrendelései több mint egy éve csökkenést mutatnak, ráadásul az idén egyre gyorsul az ottani visszaesés. Ennek ellenére a magyar ipar lendületes növekedést mutatott júliusban és az első félévben is" – kommentálta az adatot Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A szakember szerint a magyar ipar kedvező teljesítménye azzal magyarázható, hogy megjelentek az ágazatban az elmúlt években elindult fejlesztések, vagyis az új üzemek, gyárak hozzátettek a termeléshez, ez pedig kompenzálja, sőt, növekedő pályán tartja a magyar ipart.