Az európai gazdaság a lassulás jeleit mutatja, ami a gyenge gazdasági kilátásokból, valamint a brexit körüli bizonytalanságból ered, és a következő fél évre várhatóan tartós trendnek bizonyul. Ettől függetlenül
a második negyedévben nominálisan 3,4 százalékkal bővült a kontinens kiskereskedelmi forgalma, Magyarország pedig kifejezetten lendületben van, 7,7 százalékos bővüléssel.
A hazai élelmiszereket, háztartási vegyi árukat és kozmetikumok piacát érintő átlagos árszínvonal-növekedés hatása a vizsgált időszakban 5,6 százalékon állt, míg Európában ez az érték 2,9 százalék volt. A Nielsen piackutató intézet Trade Magazinban ismertetett adataiból kiderül, hogy a kiskereskedelem Európában a második évnegyedben 0,5 százalékkal nőtt mennyiségben (Magyarországon ez a mutató 2,1 százalék volt), ami a húsvéti szezonnak tulajdonítható, átmeneti bővülés volt, éves szinten volumenben stagnál a piac.
Magyarországon az élelmiszerek piaca, tovább gyorsulva az előző év végi, valamivel 5 százalék alatti teljesítmény után, értékben 8,1 százalékkal bővült. A vegyi áruk értékesítése viszont - valamelyest elmaradva a korábbi értéktől - 5,8 százalékos növekedési ütemet ért el a második negyedévben.
Hazánkban továbbra is kitart a napi fogyasztási cikkek piacának erős dinamikája, a szektor kiemelkedően teljesít. Ha pedig nem számítjuk a kiugró infláció miatt magas török adatot, akkor listavezetők vagyunk európai összevetésben
– hangsúlyozza Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. Majd hozzáteszi:
A növekvő áraktól való félelem szignifikánsan erőteljesebb a vásárlók körében, mint akár csak egy évvel ezelőtt is, a piaci trendekben ugyanakkor ennek nem érződik a hatása.
Az első féléves FMCG-növekedés szinte megegyezik a 2018-as adattal, a különbség az idei kisebb volumen- és nagyobb árszínvonalnövekedés-hatásban látható.
Az európai kontinens huszonegy vizsgált országának mindegyikénél bővülést regisztrált a Nielsen. A legnagyobb arányú növekedést, a korábbi negyedévi adatokhoz hasonlóan, az utolsó negyedévben ismét Törökországban mérték (+19,4%), ezután következik Magyarország (+7,7%) és Lengyelország (+7,1%). A lista további alakulása: Csehország (+6,6%), Szlovákia (+4,6%) és Portugália (+4,2%). A lista végén sereghajtóként Finnország (0,3%), Svájc (0,7%), az Egyesült Királyság (0,7%) és Belgium (1%) áll.