Szegeden jelenleg a távfűtő-rendszer a legnagyobb károsanyag-kibocsátó. A város azonban a legnagyobb környezetvédelmi beruházására készül, mellyel
négy év alatt felére csökken a távfűtéshez felhasznált gáz mennyisége és a szén-dioxid-kibocsátás.
Kilenc szegedi hőkörzetben egy-egy kitermelő és két-két 2000 méteres talpmélységű visszasajtoló kutat fúrnak, amelyek átlagos hozama óránként 80 köbméter 92 fokos hőmérsékletű termálvíz lesz. A kutak éves szinten 450-500 ezer gigajoule (GJ) hőenergiát biztosítanak.
Egy-egy kút fúrása átlagosan 3 hónapig tart, a beruházás része emellett 44 kilométer távvezeték lefektetése, valamint 75 hőcserélő kialakítása a távhő szolgáltató központjaiban.
A kinyert termálvíz teljes egészét visszasajtolják, ezzel biztosítva a rendszer fenntarthatóságát.
A geotermikus fűtési rendszer kellő karbantartás mellett 60-80 évig működhet.
A szegedi - Reykjavík után - Európa második legnagyobb geotermikus lakossági távhőszolgáltató-rendszere lesz.
Az első hőkörzetben, az Odesszai városrészben november közepén már termál energia biztosítja a fűtést, a teljes beruházás 2022/2023-as fűtési idényre készül el.
Szegeden a belvárosban és Újszegeden már 2012-ben kialakítottak és azóta működtetnek két geotermikus fűtési rendszert.
A 22 milliárd forintos fejlesztést a cég, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nkft., valamint a Szegedi Távfűtő Kft. konzorciuma valósítja meg. A beruházás költségeiből 9,6 milliárd forintot uniós támogatás fedez.
A városban a távfűtött lakások száma meghaladja a 27 ezret, a 23 fűtőmű ezek mellett további 469 intézményt is kiszolgál. Ehhez évente 27 millió köbméter földgázt és 6,433 millió kilowattóra villamos energiát használnak fel.