Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Idén eddig a kezdeti nyilvános részvénykibocsátásokat (IPO) követő alapok jobban teljesítettek, mint a vezető részvényindexek. A Renaissance IPO nevű tőzsdén kereskedett alap (ETF) például 33 százalékot erősödött az év eleje óta, míg az S&P 500 index mindössze nagyjából 19 százalékot.
A legnagyobb sztárok azonban egyelőre küszködnek. Az Uber és a Lyft például egyaránt lement a kezdeti árfolyama alá.
A befektetők pedig elkezdték megkérdőjelezni a vállalatok üzleti modelljét – különösen az emelkedő költségek miatt.
A nagy kérdés tehát az, lehet-e valamilyen általános mintázatot felmutatni a tőzsdei bevezetések utáni teljesítményekre vonatkozóan. A Goldman Sachs nemrég 4481 IPO-t vizsgált meg az elmúlt 25 évből, és a banknál arra jutottak, öt központi területre kell figyelni.
Amikor az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején az IPO-piac robbanásszerűen emelkedett, a vállalatok közel fele három iparágból került ki: technológia, média, telekommunikáció.
Az iparági eloszlás azonban igen sokat változott a nagy robbanás óta.
2010-et követően a technológiai, média és telekommunikációs vállalatok csak az új bevezetések 19 százalékát tették ki, míg az egészségügyi szektor részaránya felment 34 százalékra.
Az egészségügyi IPO-k jelentős részét a biotechnológiai vállalatok részvénykibocsátásai tették ki. Az egyes iparágak felfutása azonban nem jelenti automatikusan a szektor részvényeinek sikerét. Az egészségügyi cégek például 2010 óta a legrosszabb teljesítményt hozták össze az IPO-k terén, minden más területhez képest.
A Goldman elemzése szerin egy vállalat életkora nem számít jelentős indikátornak azzal kapcsolatban, hogy az IPO után három éven belül hogy teljesít a részvény.
Mindazonáltal kimutatható, hogy a fiatalabb cégek tipikusan gyorsabb bevétel-növekedést produkálnak.
A felmérésben a 0-5 éves kor közti medián vállalat az IPO utáni öt negyedév során közel 50 százalékos bevétel-növekedést hozott össze, míg az 5-15 év közöttieknél ez 30 százalék, a 15 évnél idősebb cégeknél pedig a medián érték már csak 19 százalék.
Az életkor kérdése különösen a technológiai vállalatoknál érdekes, mert az elmúlt 10 évben megfigyelhető volt, hogy ezek a cégek sokáig halogatták az IPO-t. Az elmúlt két évben például a technológiai, média és telekommunikációs társaságok átlagos életkora 13 év volt a kezdeti nyilvános részvénykibocsátás idején.
Az idei IPO-k kapcsán az egyik legizgalmasabb kérdés, a tőzsdére lépő cégek értékeltsége volt. A leggyakrabban felmerülő problémák között jelent meg, hogy a társaság egyszerűen túl drága a valódi teljesítményéhez képest.
Jó példa erre a WeWork, amely komoly kritikákat kapott az elmúlt hónapokban.
A vállalatot a legutóbbi privát tőkebevonási körben 47 milliárd dollárra értékelték, de most úgy tűnik, a cég mindössze 20 és 30 milliárd dollár közti értéken fogja végrehajtani az IPO-t,
ami felveti a kérdést, hogy végül is mekkora a WeWork reális értéke.
A Goldman adatsora alapján az látszik, hogy az IPO-k a 2008-as válságot követően kezdtek el egyre drágábbak lenni a piac egészéhez képest. A 2000-es évek eleji technológiai buborék idején egyébként az a furcsa helyzet állt elő, hogy az IPO értékeltségek meghaladták a medián S&P 500 cég értékét.
Az értékeltség mellett a másik fontos téma idén a nyereségesség volt az IPO-k kapcsán.
A legnagyobb sztárok esetében is gondot okozott ugyanis, hogy mikor lesznek képesek végre profitot elérni.
Noha a befektetők imádták például a Lyftet vagy az Ubert a tőzsdére lépés előtt, mindkét cég hatalmas mennyiségben égeti a készpénzt – profit nélkül.
Nem véletlen tehát, hogy a Goldman szerint egyre több befektető kezdett el nagyobb figyelmet tulajdonítani annak, mikor lesznek képesek a cégek nyereségessé válni. A 2010 utáni számok alapján ha egy cég az IPO-t követő 2 éven belül el tud kezdeni profitot termelni, akkor igen valószínű, hogy a részvénye felülteljesítő lesz a piac egészéhez képest.
A Goldman adataiból az derül ki, hogy egy frissen tőzsdére lépő cég teljesítményének legfontosabb indikátora a bevétel-növekedés.
A 2010 óta vizsgált IPO-k alapján az látszik, hogy az a vállalat, amely éves bevétel-növekedése meghaladta a 20 százalékot, igen nagy eséllyel volt felülteljesítő a Russel 3000 indexhez képest
– hároméves távlatban.
A bevétel-növekedés egyébként általában igen gyorsan visszaesik az IPO-t követően öt évben a cégeknél. A probléma az, hogy a magas növekedéssel bíró vállalatok sokszor feláldozzák a nyereséget annak érdekében, hogy piacot szerezzenek maguknak. A helyzet aztán a visszájára fordul, és a nyereségesség elérése érdekében kezd el lassulni a növekedés.
A sikerre azonban jó példa a Beyond Meat nevű, nővényi alapú húsokat gyártó cég, amely masszív bevétel-növekedést produkált az elmúlt évben. Erre válaszul pedig a vállalat részvényárfolyama több mint 500 százalékot emelkedett.
