De nézzük, hogy is született meg a golyóstoll, amely mind a mai napig a legnépszerűbb íróeszközünk. Többféle történet is kering arról, hogyan ötlötte ki Bíró a golyóstoll elvét. Egy olasz folyóirat például a következő sztorit közölte a hasábjain:
Egyszer Bíró egy budapesti kávézó teraszán üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete...
Önéletrajzi regényében - a Csendes forradalomban – azonban a feltaláló így reagált a fantáziaszülte történetre:
Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetős... csak éppen semmi köze az igazsághoz.
A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy legismertebb találmányához, a golyóstollhoz is újságírói hivatása vezette el. Az Hongrie-Magyarország-Hungary című folyóirat felelős szerkesztőjeként, nap mint nap látogatta a nyomdákat, és eközben megfigyelte a nyomdagépek rotációs hengereinek egyenletes munkáját. Hasonló megoldásról álmodozott, de kisebb méretben és töltőtoll alakkal.
Mint minden találmánynak, persze a golyóstollnak is voltak elődei. A feltalálóink.hu írása kitér arra, hogy az első író-toll a tintába mártott madártoll volt. Csak az 1800-as évek elején jelent meg az első olyan toll, amely már magában hordozta a tintát. Az évszázad vége felé, 1884-ben L.E.Waterman, egy New York-i biztosítási ügynök készítette el az első töltőtoll terveit, amely az elkövetkező 60 év meghatározó íróeszközévé vált.
Négy nagy gyár uralta akkoriban a piacot: a Parker, a Sheaffer, a Waterman és a Wahl-Eversharp.
1924-ben G. L. Lorenz Drezdában egy új tollat fejlesztett ki, amelyet Mungo néven gyártottak, s mintadarabjait a Lipcsei vásáron árusították. Ezek a tollak azonban még elég kezdetlegesek voltak, és csak 1-2 napig voltak használhatóak. 1938-ban Wenczel Climes cseh feltaláló szabadalmaztatott egy új típusú tollat, amely csak a tervezőasztalon működött, gyakorlatilag azonban használhatatlan volt. Bíró László József áttanulmányozta ezt az ötletet, majd továbbfejlesztette.
Bíró első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak.
De még ezt megelőzően, az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron már bemutatta egy nagyméretű golyóval ellátott tollát. Ezzel azonban nagyon rossz minőségben, és nagy méretben lehetett csak „írni". Később ezt a megoldást tökéletesítette, s lekicsinyített változatát már írótollként alkalmazta. A további fejlesztésekben fivére, György, valamint Goy Andor és a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. Ezután több éves kísérletezés következett, amelyeket 1939-től már nem Magyarországon végzett, ugyanis a fasizmus erősödése miatt jobbnak látta saját és családja biztonsága érdekében külföldre menekülni. Először Párizsban, végül Argentínában telepedett le.
Időközben a németek már 1939-ben átvették a megoldását, és Exakt néven forgalomba hoztak egy tintával tölthető golyóstollat, amelynek azonban nagy hátránya volt, hogy a tinta már rövid idő eltelte után beszáradt.
Bíró továbbfejlesztett, speciális festékkel töltött golyóstollára 1943. június 10-én kapott szabadalmat Argentínában.
Az újdonság legfőbb jellemzője az volt, hogy a benne lévő festék gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt. Ekkor készültek el az első eladásra gyártott golyóstollak Argentínában, amelyeket Eterpennek neveztek, a gyártó cég neve alapján.
Nagy lökést adott a találmány elterjedésének és persze jelentős bevételt jelentett a feltaláló számára, amikor az angol kormány megvásárolta a licensz-jogokat.
Ugyanis a Brit Királyi Légierő számára kerestek egy olyan újfajta tollat, amelyet a nagy magasságban repülő vadászgépek személyzete is tudott használni alacsony nyomásnál anélkül, hogy a tinta kifolyt volna belőle. Ezzel a lépéssel került a golyóstoll, vagy ahogyan Angliában hívták, a biro-pen a reflektorfénybe, s került a szélesebb nyilvánosság elé.
De mások érdeklődését is felkeltette a találmány: 1945 májusában az Eversharp Company szövetkezett az Eberhard-Faber céggel, hogy megszerezzék a golyóstoll kizárólagos licenszét Argentínában. A toll ezek után Eversharp CA néven új márkanevet kapott.
Ám csakhamar újabb fontos fejlemény történt.
1945 júniusában, nem egészen egy hónappal azután, hogy az Eversharp/Eberhard lezárta a tárgyalásokat az Eterpen céggel, egy chicagói üzletember, Milton Reynolds látogatott Buenos Airesbe. Amikor egy üzletben meglátta a golyóstollat, rögtön felismerte a benne rejlő üzleti lehetőségeket. Miután hazatért Amerikába, megalapította saját golyóstoll-gyárát, a Reynolds International Pen Companyt, semmibe véve az Eversharp cég szabadalmi jogait.
1945. október 29-én Reynolds immár négy hónapja másolta a terméket, és Reynold's Rocket, azaz Reynolds Rakétája néven árulta a New York-i Gimbels áruházban. Az általa készített utánzatok legyőzték az Eversharp termékeit a piacon.
Noha nagyon sokba, 12,50 dollárba került egy toll, mégis kirobbanó volt a siker: közel 10 ezer darab kelt el belőle az első eladási napon.
Egy nappal előtte a Gimbels egy hirdetést jelentetett meg a New York Timesban: ebben olyan fantasztikus csoda töltőtollnak nevezték a Reynolds féle terméket, amely garantáltan két éven át nem igényel újratöltést. A promóciónak meglett a hatása, hiszen másnap az áruház előtt majd 5000 ember kígyózott.
1945 decemberében Nagy-Britanniában karácsonyra a boltokba kerültek az első, nyilvánosság számára gyártott golyóstollak is, amelyeket a Miles-Martin Pen Company gyártott. De a franciák sem akartak lemaradni, ugyanis részvénytársaságot alapítottak a toll készítésére és BiC (Biró Crayon) néven hozták forgalomba. A mai napig ez a világ legnagyobb cége ezen a piacon.
Jócskán megnövekedett tehát a konkurencia a golyóstollak piacán, aminek következtében 1948-ban árháború bontakozott ki.
A gyenge minőségű termékek, illetve az igen tetemes összeget felemésztő reklámhadjáratok minden gyártót igen érzékenyen érintettek. A Reynolds-féle toll eredeti, 12,50 dolláros ára lezuhant 50 centre – emeli ki a feltalálóink.hu cikke. 1951-re aztán a golyóstoll háttérbe szorult a piacon, újra a töltőtollat kezdték el vásárolni. Reynolds felszámolta vállalatát.
1954 januárjában azonban a Parker Pens bemutatta első golyóstollát, a Jottert,
amelyet ötször olyan hosszú ideig lehetett használni, mint a Reynolds vagy az Eversharp által készített változatokat. Hatalmas lett a siker: kevesebb mint 1 év alatt a Parker 3,5 millió golyóstollat adott el 2,95-8,75 dollár közötti áron. 1957-ben, az akkor már igen nehéz helyzetbe került Eversharp eladta tollgyártó részlegét a Parkernek, majd az 1960-as években végleg bezárták a céget.
Ezután a golyóstoll újra felfelé ívelő karriert futott be, köszönhetően a még tovább tökéletesített technológiának. Mind a mai napig a legnépszerűbb írószernek tartják világszerte.
Bíró László 1985-ben bekövetkezett halála után több nyelv is megőrizte nevét.
Angolul a golyóstollat Biro-pennek, franciául Bironnak is nevezik. Argentínában a magyar származású feltaláló tiszteletére szeptember 29-én, Bíró László születésnapján ünneplik az argentin feltalálók napját.
Bíró Lászlónak mindemellett több mint 20 találmánya volt, igaz, ezeknek csak kis része került gyakorlati alkalmazásra, ám sokuk hatással volt későbbi konstruktőrök munkájára.
Feltalálta például az automata sebességváltót, amelyet a General Motors megvásárolt tőle, ám ez a verzió gyártásra sosem került. A golyós dezodor megalkotása is a nevéhez fűződik, az első legyártott sorozat azonban hibás volt, s tőke hiányában le kellett állítani a tervet. A mai golyós dezodorok ugyanakkor Bíró találmányának pontos másai.