Hetvenöt éve szabadalmaztatták a golyóstollat, egy magyar találmányát

Bíró László festés közben. A golyóstoll mind a mai napig a híres magyar nevét viseli angol nyelvterületen

Hetvenöt éve, 1943. június 10-én szabadalmaztatták Argentínában a magyar Bíró László József golyóstollát, amelyet a köznyelv angol nyelvterületen ma is biro pen, avagy röviden biro néven emleget.

A lúdtolltól a golyóstollig

A golyóstoll elterjedése előtt a töltőtollat használták, amely a mártogatós tollat, az pedig a lúdtollat tette elavulttá.

Hosszú évszázadokon át a lúdtoll volt a legfontosabb íróeszköz Forrás: Shutterstock

Az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot.

Az első golyóstoll-szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, és Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem adagolták egyenletesen a tintát, és függőlegesen kellett tartani ezeket, ami írás közben nem túl kényelmes.

Az amerikai Lewis Edson Waterman találta fel a töltőtollat, 1884-ben Forrás: Wikimedia Commons

A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén egy forgó golyó juttatja papírra a tintát, ezt a technológiát tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László.

A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten.

Waterman-féle töltőtoll reklám a 20. század elejéről Forrás: Pinterest

Fiatal korában újságíróként dolgozott, a Hongrie-Magyarország-Hungary című művészeti folyóiratot szerkesztette,

és olyan nagynevű korabeli lapoknak dolgozott, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. A széles érdeklődési körű, kíváncsi és műszaki ismeretekkel is alaposan felvértezett Bírónak számos találmánya volt, de a világhírnevet végül a golyóstoll hozta meg számára.

Összeveszett a feltaláló és a fejlesztő

Az ötletet számtalan legenda lengi körül, de ezeket maga a feltaláló oszlatta el önéletrajzi könyvében. A valóság sokkal prózaibb a legendáknál: újságíróként gyakran látogatta a nyomdákat, és a nyomdagépek rotációs hengereit látva jutott eszébe, hogy ezt kicsiben, egy írószerszámban is meg lehetne valósítani.

Bíró László festés közben. A golyóstoll mind a mai napig a híres magyar nevét viseli angol nyelvterületen Forrás: OSZK

Ezután áttanulmányozta és továbbfejlesztette egy cseh feltaláló 1938-ban szabadalmaztatott - a gyakorlatban használhatatlan - golyóstoll-ötletét. Kezdetben az ő kísérleti tollai sem voltak tökéletesek, a golyók gyakran elakadtak.

Bíró László találmánya forradalmasította az írást Forrás: Pinterest

Ám hitt a működési elvben, s úgy gondolta, hogy az alkatrészek pontatlanok.

A fejlesztésben György nevű fivére, valamint a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. A nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában komoly szerepet játszott az irodaműszerész Goy Andor is.

A Bíró-féle golyóstoll tökéletesített változatának metszetrajza, a feltaláló szabadalmi kérelme mellékletéből Forrás: Origo

Az ő nevét az 1950-es években Magyarországon közismert Go-pen márkanév örökítette meg. Bíró a szabadalmát - töltőtoll elnevezéssel - 1938. április 25-én jelentette be hivatalosan a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál, majd 1938 júniusában Nagy-Britanniában is.

A golyóstoll a második világháború utáni években gyorsan megtörte a töltőtoll addigi egyeduralmát Forrás: Drawell

A németeknek Goy Andor adta el 1939-ben a gyártási jogot,

itt Exakt illetve Stratos néven hoztak forgalomba tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta rövid idő alatt beszáradt. (Bíró és Goy állítólag felosztotta az európai és a tengerentúli piacot. A háború után Goy pereket indított Bíró ellen, mert csak ő kapta a licencdíjakat, de a bíróságon sorra vesztett, idehaza viszont licencköltség nélkül gyárthatták a golyóstollakat.)

Először a légierő csapott rá a tökéletesített találmányra

Az 1930-as évek második felétől Magyarországon is egyre nagyobb teret nyert a náci fertőzés. Bíró László a zsidótörvények miatt kénytelen volt külföldre menekülni: először Párizsba ment, majd Spanyolországon keresztül Argentínába emigrált. Vegyész testvérével ott tökéletesítette tovább az íróeszközt, a legnagyobb kihívást a megfelelő sűrűségű festék kikísérletezése jelentette.

A jogfosztó zsidótörvények elől Bíró Lászlókülföldre emigrált Forrás: Wikimedia Commons

Végül az öntvényrepedést jelző festék vált be, mert az gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt.

Bíró László a második világháború évei alatt, 1943. június 10-én szabadalmaztatta tökéletesített golyóstollát Argentínában,

és megkezdte gyártását is. Először a brit királyi légierő számára készült Bíró-féle golyóstoll, amely sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására nem volt érzékeny, majd az amerikai légierő is jelentkezett megrendelőként.

Bíró László találmányát először a Brit Királyi Légierő, a RAF rendszeresítette pilótái számára, a második világháború idején Forrás: Wikimedia Commons

A találmányt Argentínában Eterpen, Birome, később a cég neve után Entersharp, majd Eversharp néven hozták forgalomba, a franciák pedig BIC néven (Biro Crayon, ami a cégalapító Marcel Bich nevére is utal a rövidítésben) kezdtek gyártásába.

Bic golyóstollak. Ez lett a legjobban elterjedt golyóstollfajta, és a francia Bic pedig a legnagyobb gyártó Forrás: Bic

Az Egyesült Államokban kezdetben a licenc megvásárlása nélkül gyártották.

A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég színrelépése jelentette 1954-ben.

A Parker golyóstollak legendássá vált márkajele, a nyílvessző Forrás: Parker Inc.

A vállalat kevesebb mint egy év alatt három és félmillió olyan golyóstollat adott el, amellyel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal.

A ma is kapható Jottert szintén egy magyar, Moholy-Nagy László tervezte.

Moholy-Nagy László Forrás: Nara

1957-ben az akkor már igen nehéz helyzetbe került Eversharp eladta tollgyártó részlegét a Parkernek.

Argentínában Bíró László születésnapja lett a feltalálók napja

Ám a legnagyobb golyóstollgyártó nem az amerikai Parker, hanem a BIC francia konszern lett. A Bic Cristal a világ legkelendőbb golyóstolla, a százmilliárdodik darabot 2006-ban adták el,

egy példányát a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is kiállították.

Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, amely mindennapjaink elengedhetetlen kellékévé vált.

Bíró László a tökéletesített golyóstollat 1943-ban szabadalmaztatta Argentínában, választott hazájában Forrás: Penfax

Bíró László választott hazájában, Argentínában olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy születésnapja, szeptember 29. az argentin feltalálók ünnepe. Igazi polihisztor volt, összesen 30 találmányát jegyzik.

Bíró László emléktáblája Budapesten Forrás: Wikimedia Commons

Még közvetlenül 1985. október 25-én, Buenos Airesben bekövetkezett halála előtt is tudományos munkát folytatott.

2016-ban, születésének 117. évfordulóján a Google az ő tiszteletére változtatta meg keresőjének logóját.

A Magyar Posta által kiadott bélyeg Bíró László portréjával Forrás: DKA/OSZK

A golyóstoll történetének kalandos históriájáról 2001-ben Moldova György írt könyvet, A végtelen vonal címmel. Manapság szinte minden tollban speciális felületű golyó van, amely apró lyukakat tartalmaz, így jobban képes szállítani a tintát.

Bíró László, kezében a találmányával Forrás: Pinterest

Működési elv szerint normál és túlnyomásos tollak léteznek. Napjaink digitális eszközei ugyan megváltoztatták az üzenetküldést, de a számítógép előtt ülő vagy telefonját nyomkodó ember keze ügyében továbbra is ott van a megszokott golyóstoll, amely a közhiedelemmel ellentétben remekül használható akár az űrben, a súlytalanság körülményei között is.

(Forrás: MTI/MTVA Sajtóadatbank)