Tíz dolog, amit biztos nem tudott a pénzről

A bunch of 100 Dollar notes on a laundry drying rack standing out against the blue sky, in March 2018. | usage worldwide

Hogy pénzért lehet-e boldogságot venni, továbbra is nyitott kérdés, az viszont egyértelmű, hogy pénzt minden nap használunk. Az életünk részévé vált, és nem is menekülhetünk előle. De talán részben ezért, csak nagyon ritkán kérdezünk rá arra, honnan ered vagy mennyi is van belőle a világon. Íme, tíz olyan érdekesség, amelyet valószínűleg elég kevesen tudnak a pénzről.

Napjainkban az amerikai dollár egyértelműen a világ központi fizetőeszköze. Az amerikai jegybank becslései szerint jelenleg 1700 milliárd dollárnyi zöldhasú forog a világban. Azonban a dollár más szempontból is izgalmas.

Többe kerül, mint amennyit ér

A globális pénzforgalom hatalmas számai helyett néha érdemes a kicsik felé nyitni. Ilyen az amerikai penny, vagyis az egycentes érme. Ennek furcsasága, hogy többe kerül előállítani, mint amennyit ér.

Pontosan 2,4 centbe kerül előállítani az egycentes érmét az USA-ban.

Külön érdekesség, hogy az amerikai pénzforgalomban ennek gyakorlatilag semmilyen haszna nincsen, ugyanis az egycentes érmét lényegében senki nem használja sehol. Az USA azonban mégis kitart az előállítása mellett. Hogy miért, az talán örök rejtély marad.

Tonnányi tinta

Maradva az amerikai dollárnál, az USA-ban a pénznyomtatásért felelős hivatal naponta 9,7 tonna tintát használ fel.

Hatalmas mennyiségű tintát használnak föl a pénznyomtatáshoz Forrás: Imaginechina/Xie zhengyi - Imaginechina/Xie Zhengyi

Ez a közel 10 tonnányi felhasznált tinta (naponta!) úgy jön össze, hogy az Egyesült Államokban két helyen nyomtatnak dollárt. Az egyik ilyen nyomda a texasi Forth Worthben, míg a másik a fővárosban, Washington DC-ben található.

Fertőző pénz

Noha az amerikai dollár értékes pénz, nem biztos, hogy ennyire egészséges is. A New York University ugyanis végzett egy felmérést, és arra jutott, a forgalomban lévő amerikai papírpénzek 94 százaléka fertőzött valamilyen baktériummal.

Még riasztóbb, hogy 80 darab 1 dolláros bankjegy megvizsgálása után a kutatók arra jutottak, hogy az összes bevizsgált papírpénzen 3000 típusú organizmus élősködött.

Beleértve olyan kórokozókat is, amelyek például tüdőgyulladásért vagy az ételmérgezésért felelnek. Mindazonáltal túlzottan megijedni sem kell, mivel a kutatás szerint a bankjegyeken található élősködőknek mindössze 7 százaléka okozhat egyáltalán problémát az embereknek.

A Monopoly lenyomja a dollárt

Azt valószínűleg sokan tudják, hogy a Monopoly a világ egyik legnépszerűbb társasjátéka, azonban azt talán már kevesebben, hogy több Monopoly-pénzt nyomtatnak, mint amerikai dollárt.

Jóval több Monopoly-pénzt nyomtatnak, mint amerikai dollárt Forrás: AFP/Bob Strong

Az amerikai pénznyomtató minden évben hozzávetőleg 1 milliárd dollárt bocsát ki, ezzel szemben a Monopoly emberei ennél nagyságrendekkel többet, nagyjából 50 milliárd dollárt.

A 100 000 dolláros bankjegy

Magyarországon 1946-ban hiperinfláció volt, és a pénzromlás üteme minden csúcsot megdöntött, a pengő pedig a százmillió bilpengős címletnél tartott. Az Egyesült Államok ennek még a közelébe sem tudott érni, azonban volt olyan időszak, amikor forgalomban volt 100 000 dolláros címlet.

A 100 000 dolláros bankjegynek nem az infláció volt az oka, hanem a bankközi kereskedés.

Az USA-ban 1934 és 1945 között nyomtatták a speciális címletet, és a lakosság szinte soha nem is találkozott vele. Később, 1969-ig egyébként forgalomba kerültek 500, 1000, 5000, valamint 10 000 dolláros címletek is. Manapság a legmagasabb értéket a 100 dolláros bankjegy képviseli.

Nyomokban kokaint tartalmazhat

Ha a kórokozókról készült tanulmány meghökkentő volt, akkor azt talán csak egy 2009-es kutatás tudja felülmúlni. Akkor ugyanis a kutatók arra jutottak, hogy az USA-ban forgalomban lévő papírpénzek felületén elképesztően magas arányban – 90-94 százalékban – nyomokban kokain fedezhető föl.

Ennek részben az az oka, hogy sokan papírpénzt használnak a fogyasztáshoz, de ennél sokkal fontosabb, hogy

az ATM-ek rendszerei mechanikusan átviszik a drogmaradványokat a tiszta bankjegyekre is

– így jön ki a döbbenetesen magas arány.

Virtuális pénzek

A világban forgó összes pénzmennyiségnek csupán elenyésző részét adják a fizikai pénzek. Olyannyira, hogy ezek mindössze 8 százalékát jelentik a teljes pénzmennyiségnek. A fennmaradó 92 százalék tehát digitális pénz.

A világ pénzforgalmának hatalmas többsége a digitális térben jelenik meg Forrás: NurPhoto/Jaap Arriens/NurPhoto/Jaap Arriens

Ez a 90 százalék fölötti arány bár elsőre meglepő lehet, ha megnézzük, milyen hatalmas a forgalma az online vásárlásoknak vagy a bank- és hitelkártyáknak, végül már nem is annyira döbbenetes a szám.

A legprofibb hamisítvány

Ha egy vetélkedőben feltennék a kérdést, hogy vajon melyik ország lehet az amerikai dollár legnagyobb pénzhamisítója, erős a gyanú, hogy nagyon kevesen találnák el a helyes választ.

Az nyerne ugyanis, aki arra tippel, hogy Észak-Korea. Az elzárt ázsiai ország ráadásul szinte már művészetté fejlesztette az amerikai dollár hamisítását.

Olyannyira, hogy az ott gyártott hamis 50 és 100 dolláros bankjegyeket „szuperdollár" néven is emlegetik.

A mesteri hamisítványokat pedig csupán az amerikai jegybank speciális eszközeivel lehet azonosítani. 2009 óta egyébként durván 45 millió dollárnyi hamisítványt gyűjtöttek be.

Pénznyelő gyorséttermek

A lista utolsó két tétele sokkal inkább életviteli kérdésekre, mintsem a konkrét bankjegyekre vagy a pénznyomtatásra vonatkozik. A közbeszédben általánosan elterjedt vélekedés, hogy az amerikaiak imádják a gyorséttermeket. Érdemes azonban közelebbről is megnézni, pontosan mit jelent ez.

Hasítanak az amerikai gyorséttermek Forrás: AFP/Scott Olson

A felmérések szerint a gyorséttermi iparág az USA-ban minden évben 117 milliárd dolláros bevételt generál. Ezzel a szektor hatalmas előnnyel vezet a többi hasonló kategória előtt. Az amerikaiak ugyanis 96 milliárd dollárt költenek évente sörre, 65 milliárdot üdítőitalokra, valamint 51 milliárdot háziállatokra. Valóban igaz tehát, hogy az amerikai lakosság imádja a gyorséttermeket.

A szerencsejáték vonzásában

Bár azt sokan sejthetik, hogy a szerencsejáték-szektor szintén komoly bevételeket generál, de ha jobban megnézzük, hogy pontosan mekkorát, akkor igen megdöbbentő eredményt kapunk.

Az Egyesült Államokban ugyanis a szerencsejáték-ipar önmagában több bevételt produkál, mint a kalandparkok, a sportesemények, a hajóutak, valamint a zeneipar – mégpedig együttvéve!

Ez azt jelenti, hogy a szerencsejáték-szektor minden egyes évben nagyjából 35 milliárd dolláros bevételt hoz össze, és csak az USA-ban.