Magyarország megduplázta a Türk Tanács országaival folytatott kereskedelmét

Baku, 2019. október 14. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) felszólal a Türk Tanács 7. Külügyminiszteri Tanácsa ülésén Bakuban 2019. október 14-én. A háttérben Baranyi András helyettes államtitkár (b) és Szederkényi Viktor nagykövet (j). MTI/KKM/Burger Zsolt

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bakuban részt vett a Türk Tanács külügyminiszteri ülésén, egy üzleti fórumon, és több kétoldalú megbeszélést is folytatott. Itt nyilatkozott Magyarország és a Türk Tanács országainak kapcsolatáról.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy annak érdekében, hogy Magyarország és a Türk Tanács együttműködése tovább fejlődjön,

577 millió eurónyi hitelkeretet nyitottak az Eximbanknál a szervezet országaival folytatott vállalatközi együttműködés finanszírozására.

A modern gyógyszeripar, az egészségipar, a vízgazdálkodás, valamint a logisztika és az építőipar az a terület, ahol a magyar vállalatok egyre több piaci lehetőséghez jutnak,

egyre több sikert tudnak aratni ezekben a gyorsan fejlődő gazdaságokban

- mondta Szijjártó Péter.

Fontosnak nevezte az emberek közötti kapcsolatok fejlesztését is, jelezte:

jelenleg 705 ösztöndíjas hallgató tanul magyarországi egyetemeken a Türk Tanács országaiból.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal a Türk Tanács 7. Külügyminiszteri Tanácsa ülésén Bakuban 2019. október 14-én Forrás: MTI/KKM/Kkm/Burger Zsolt

Szijjártó Péter azt is mondta, hogy

Magyarország megduplázta a Türk Tanács országaival folytatott kereskedelmét.

A külgazdasági és külügyminiszter felidézte, hogy nemrégiben nyitották meg Budapesten a Türk Tanács európai képviseletét, ezzel egy újabb jelentős nemzetközi szervezet európai bázisává tették a magyar fővárost.

Hétfőn pedig még eggyel tovább lépett az együttműködésünk,

hiszen a Türk Kultúra és Hagyomány Alapítványa is a megfigyelők közé fogadta Magyarországot

- tette hozzá, hangsúlyozva, hogy így tovább erősödhet a kulturális együttműködés.

Emlékeztetett, Magyarország 2010-ben indította el a keleti nyitás politikáját, mert már akkor is egyértelmű volt, hogy a nagy világgazdasági változás tempóját legalább annyira diktálják Keletről, mint Nyugatról.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbról), Abdulaziz Kamilov üzbég, Mevlüt Cavusoglu török, Chingiz Ajdarbekov kirgiz, Kajrat Abdrakmanov kazah, Elmar Mammadyarov azeri külügyminiszter és Bagdad Amrejev, a Türk Tanács főtitkára, a Türk Tanács 7. Külügyminiszteri Tanácsának résztvevői Bakuban 2019. október 14-én Forrás: MTI/KKM/Kkm/Burger Zsolt

Helyes döntés volt kiegyensúlyozott politikai együttműködésre törekedni, mert a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok megteremtik a lehetőségét annak,

hogy a magyar vállalatok minél több üzleti lehetőséghez jussanak a keletre eső gazdaságokban

- mondta a miniszter.

Szijjártó Péter Bakuban kétoldalú megbeszélést folytatott Elmar Mammadyarov azeri, Kamilov Abdulaziz üzbég és Mukhtar Tileuberdi kazah külügyminiszterrel.

A Türk Tanácsnak tagja Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán. Magyarországnak megfigyelői státusza van a szervezetben.