Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője
az első fél év lendületes gazdasági bővülése, egyes ágazatok kifejezetten dinamikus júliusi növekedése, a továbbra is jelentős bérkiáramlás, a családvédelmi és gazdaságvédelmi akcióterv, valamint az erőteljes működőtőke-beáramlás együttes hatásával indokolta a prognózis javítását.
A bank elemzőinek idei növekedési várakozása enyhe lassulást jelent a tavalyi 5,1 százalékos gazdasági bővülés után, 2020-ra nem változtattak korábbi, 3,7 százalékos prognózisukon.
Előrejelzésük szerint a lakossági fogyasztás az idén 4,4 százalékkal, 2020-ban 3,9 százalékkal bővülhet, az infláció éves átlagban 3,4 százalékra gyorsulhat idén, jövőre pedig 3 százalékra lassulhat, a reálbérek tovább emelkednek, a forint/euró árfolyam pedig a következő hónapokban a 330-335-ös sávban maradhat.
Suppan Gergely elmondta:
a magyar gazdaság külső környezete egyre kevésbé támogatja a hazai növekedést, az európai gazdaságok konjunktúrája érdemben fékeződött.
Az idei második negyedéves adatok alapján a világgazdaság növekedése tovább lassult.
Most az figyelhető meg, hogy a német és a magyar ipar fejlődése elszakadt egymástól. Míg a német járműipar napjainkban komoly nehézségekkel küzd, ráadásul a brexit körüli bizonytalanságok visszavetik a német ipar termelését, a magyarországi autóipari cégek termelése továbbra is bővül, például az Audi - egyes hírek szerint - a tavalyi 100 ezer autó helyett idén mintegy 160 ezer gépkocsit kíván gyártani Magyarországon - magyarázta Suppan Gergely.
Jelezte:
az építőipar 2015 óta mintegy 70 százalékos növekedést produkált, az irodapiacon is "brutális a bővülés", emellett a szállodapiacon is jelentős a fejlődés, most 50 szállodafejlesztés zajlik a fővárosban.
A Takarékbank előrejelzésében rámutatnak: igen erős a beruházási tevékenység az irodai, kereskedelmi, ipari, logisztikai, szálláshely-szolgáltatási területeken. Tavaly az uniós forrásbeáramlással majdnem megegyező, 4,3 milliárd euró működőtőke-beruházásról született döntés, amelyek szintén a következő években valósulnak meg, míg idén már eddig a tavalyi évi bejelentéseket megközelítő, 1350 milliárd forintot értek el a beruházási döntések.
A beruházási ráta az idén év végére elérheti a 29 százalékot
- prognosztizálta Suppan Gergely.
Az uniós támogatású projektek döntő része a közeljövőben valósulhat meg, mivel az eddig az unió által kifizetett számlák alapján a jelenlegi ciklus projektjeinek 39 százaléka fejeződött be. A következő években pedig a tisztán állami beruházások is érdemben nőnek majd.
A Takarékbank várakozásai szerint idén 10,6 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Ez a várt 3,4 százalékos infláció mellett 7 százalékhoz közeli reálbér-növekedést eredményezhet.
Tavaly a GDP 68,4 százalékára mérséklődött az államadósság, az Eximbank beszámításával az államadósság a GDP 70,2 százaléka volt.
Suppan Gergely jelezte:
a következő években az alacsony költségvetési hiány, valamint a nominális GDP 6,5-9 százalékos növekedése miatt az államadósság GDP-arányos mértéke gyorsabb ütemben mérséklődhet,
így 2019-ben az Eximbankot is beszámítva, a GDP 66 százalékának közelébe, jövőre 63 százalékának közelébe, 2021-ben pedig a 60 százalékos maastrichti küszöb alá süllyedhet az államadósság-ráta. A külső finanszírozási képesség a közeljövőben ismét meghaladhatja a 6 milliárd eurót, ennek hatására 2021-re Magyarország nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet.