A GDP az előző negyedévhez viszonyítva 1,5 százalékkal bővült a kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. A növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.
Az első negyedéves bruttó hazai termék növekedése az ideinél 2000 első negyedévében volt utoljára magasabb, 5,6 százalék.
Tavaly az év első három hónapjában a bővülés a nyers adatok szerint 4,6, 2017-ben 4,5 százalék volt. A kiigazított adatok alapján az első negyedéves GDP 2018-ban 4,9, 2017-ben 4,1 százalékkal nőtt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kiugró teljesítményre számítani lehetett az eddig megjelent makroadatok alapján. Az első negyedévben az építőipar közel 50 százalékos emelkedést ért el, az ipari termelés 6,2 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi forgalom pedig 6,5 százalékkal emelkedett. Emellett az is biztos, hogy a termelési oldalon a piaci szolgáltatások is nagyban hozzájárultak a növekedéshez.
Németh Dávid elmondta:
az első negyedév után lassulhat a GDP növekedésének üteme, például az építőipar várhatóan nem tudja majd tovább hozni az év elején látott kirobbanó formát, azaz kisebb mértékben járulhat hozzá növekedéshez.
Az építőipar várható lassulása miatt az ágazat 0,6 százalékponttal alacsonyabb mértékben emelheti a GDP-növekedést.
Fontos azonban, hogy az építőiparban továbbra is tempós növekedés lesz, csak az első három hónapban látott extrém teljesítmény várhatóan alábbhagy
– fogalmazott a szakértő.
Kérdés a mezőgazdaság teljesítménye is. Az év eleje nem volt biztató, ezért lefelé mutató kockázatot jelent az agrárium hozzájárulása. Az ipari oldalon jól indult az év, de azt még nem tudni, hogy a világgazdaságban hogyan alakul a helyzet.
Elsősorban az a kérdés, hogy a tavalyi második félévben látható lassulás után felpörög-e a globális gazdaság. Ez ugyanis nagyban befolyásolhatja a magyar ipar és az export teljesítményét, ezen keresztül pedig a GDP-bővülést
– tette hozzá Németh Dávid.
Gyorsult a gazdasági növekedés az euróövezetben az első negyedévben
Gyorsult a gazdasági növekedés az euróövezetben és az Európai Unióban január-márciusban a tavalyi utolsó negyedévhez képest - ez derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által közölt adatoknól.
Az első negyedévben az előző negyedévhez képest szezonális kiigazítással 0,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az euróövezet 19 tagállamában és 0,5 százalékkal az EU 28 tagállamában. A 2018-as negyedik negyedévben az euróövezetben 0,2 százalék, az EU-ban 0,3 százalék volt a negyedéves GDP-növekedés.
A felpattanás annak köszönhető, hogy a legnagyobb euróövezeti gazdaság, a német magához tért és stagnálásról 0,4 százalékos emelkedésre váltott. Olaszország gazdasága pedig kilépett a technikai recesszióból, szerény 0,2 százalékos növekedést elkönyvelve.
Éves bázison szezonális kiigazítással az euróövezetben 1,2 százalékkal, az EU-ban 1,5 százalékkal nőtt a GDP, mindkét régióban az előző negyedévivel megegyező ütemben.
Az Eurostat országokra bontott adatsora meglehetősen hiányos, nyolc állam esetében (Észtország, Írország, Görögország, Horvátország, Luxembourg, Málta, Szlovénia, Svédország) még nem szerepelnek az első negyedéves számok. A maradék húsz ország közül Magyarország gazdasága nőtt a legnagyobb mértékben január-márciusban, negyedéves összevetésben 1,5 százalékkal, éves szinten pedig 5,2 százalékkal.
Negyedéves szinten Lengyelország a második 1,4 százalékos növekedéssel, majd Románia (1,3 százalék) és Bulgária (1,1 százalék) következik. Éves összehasonlításban 5,1 százalékos GDP-növekedéssel Románia a második, Lengyelország pedig a harmadik 4,6 százalékkal.
Az Egyesült Államok gazdasága az idei első három hónapban negyedéves szinten 0,8 százalékkal, éves összevetésben pedig 3,2 százalékkal nőtt.
A K&H szakértője úgy véli: a mostani kilátások szerint az év hátralévő részében lassulhat a magyar gazdaság, összességében az idén 4-4,5 százalékos növekedésre lehet képes.
A várakozásokat meghaladva, de a Takarékbank 5,4 százalékos prognózisának közel megfelelő mértékben bővült a magyar gazdaság.
Az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások érdemben járultak hozzá a növekedéshez, jelentősen gyorsult az ipar és különösen az építőipar kibocsátása.
Ez utóbbi továbbra is kiugró mértékű beruházási dinamikát tükröz, a kiskereskedelmi forgalom gyorsulása is élénk fogyasztásra utal, míg az ipari termelés élénkülésének köszönhetően kisebb mértékben rontotta a külkereskedelmi egyenleg csökkenése a GDP-t.
A következő negyedévekben az egyre magasabb bázis miatt fokozatos lassulásra számítanak a Takarékbank elemzői, de idén a GDP bővülése így is elérheti a 4,7 százalékot, míg jövőre 3,7 százalékra lassulhat a növekedés.
A két számjegyű béremelkedés és a családi akcióterv hatására a fogyasztás tartós oszlopa marad a növekedésnek, még ha enyhén lassulhat is.
A beruházási boom folytatódik az irodapiac, az ipar, a logisztika, a szálláshely-szolgáltatások és a kereskedelem területén, amelyek a következő években is érdemi volument fognak képviselni.
Idén várható a lakásátadások hullámának érdemi felfutása, ami a következő években tetőzhet, a kedvezményes újlakás áfa kivezetést részben ellensúlyozhatja a csok kiterjesztése.
Mivel eddig az uniós ciklus forrásainak egyharmadát sikerült lehívni, ezen projektek kétharmadának megvalósulása a következő években várható, így az uniós támogatások hatása is áthúzódhat a következő évekre. Eközben várható a tisztán állami beruházások felfutása is.
Továbbra is ömlik Magyarországra a működőtőke: a tavalyi 1380 milliárd forint értékű beruházási döntés után idén már közel 950 milliárd forintnyi beruházásról döntöttek
– hangsúlyozza Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Az így létrejövő új exportkapacitások ellensúlyozhatják a gyenge külső keresletet, a külkereskedelmi többlet pedig a némileg lassuló belső kereslet mellett a következő években ismét növekedésnek indulhat, így pozitívan járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.
Az első negyedévben az eddig megjelent adatok alapján a bruttó hazai termék bővülése jóval megelőzte a régiós növekedést.
A hazai GDP növekedése az Ecostat adatai alapján a legnagyobb az egész Európai Unióban.
A hazai gazdaság felzárkózása érdemben gyorsult, mintegy 4 százalékponttal haladja meg az euróövezet, és 3,7 százalékponttal az EU növekedését.