Schanda Tamás az ITK Holding Zrt. új buszgyártó csarnokának alapkőletételén a kormány kiemelt céljának nevezte, hogy a hazai közösségi közlekedést főként hazai gyártásból tudják megoldani.
A vállalat által bemutatott iskolabusszal kapcsolatban elmondta: a nemzetközileg elismert, külföldi cég által megalkotott alapra, magyar tervezők ötleteinek és magyar szakemberek munkájának köszönhetően készül el a biztonságos jármű. Kiemelte, hogy ez az iskolabusz is egy magas hazai hozzáadott értékkel bíró termék.
Magyarországon megközelítőleg 8500 autóbusz vesz részt a teljes, helyi és helyközi közösségi közlekedésben. Általános cél, hogy
ez a járműállomány a lehető legkorszerűbb buszokból álljon, a flotta átlagéletkora a jelenlegi 14,7 évről mintegy 10 évre csökkenjen.
Schanda Tamás a magyar gazdaság egyik húzóágazatának nevezte a járműgyártást, mint mondta, a 620 hazai járműipari vállalat között ott van a világ húsz meghatározó járműipari gyártójának és beszállítójának háromnegyede, az első százból több mint negyven, az elektromobilitásban érdekelt öt távol-keleti óriáscég közül három.
"E cégek ma Magyarországon több mint százezer embernek adnak munkát, ez az ágazat teremti elő a gazdasági termelés közel tizedét, a kivitelnek pedig a negyedét" - fűzte hozzá.
Az ITM parlamenti államtitkára méltatta Debrecen regionális szerepét, amelynek kiterjesztését a kormány is támogatja. A városban megvalósuló közlekedési infrastruktúra- és közműberuházásokat összesen mintegy 130 milliárd forinttal támogatja a kormány, és a helyi fejlesztési igények alapján mintegy 35 milliárd forint összértékű oktatási, egyetemi és szakképzési beruházás megvalósítását is tervbe vették - tette hozzá.
"Debrecen tehát a közösen eltervezett fejlesztésekkel az országhatárokon átnyúló hatású üzleti, innovációs, közlekedési, oktatási, kulturális és egészségügyi központtá válhat" - hangoztatta Schanda Tamás.
Kossa György, az ITK Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta:
társaságuk a mobilitás terén 26 milliárd forintot meghaladó összegű fejlesztéseket és beruházásokat hajtott végre az elmúlt években,
az új debreceni gyártócsarnok kétmilliárd forintba kerül. A járműgyártási stratégiájukban meghatározott 14 típusból öt típus elkészült és a sorozatgyártásuk is megkezdődött, gyártási kapacitásuk most ötezer négyzetméterrel nő Debrecenben.
A beruházás erősíti az autóbuszgyártásban stratégiai partnereikkel, az EvoBus-szal és a Mercedes-Benz-zel való együttműködésüket.
A cégcsoport által fejlesztett és gyártott Mercedes-Benz Reform típusú autóbuszokkal hozzá kívánnak járulni a kormány által meghirdetett buszstratégia megvalósításához,
és szeretnék elérni, hogy Közép-Kelet Európa meghatározó mobilitási cégévé váljanak.
Ennek kapcsán Reinhard Münster, a Mercedes-Benz Magyarország ügyvezető igazgatója jelezte:
az ITK megszerezte a busz gyártásához a tanúsítványt, és "új, hiteles felépítménygyártó cége lett a Mercedesnek".
Ratatics Péter, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója azt mondta, a MOL 2030 stratégiájának egyik fókuszterülete, hogy a cégből igazi mobilitási szolgáltatót építsenek. "Az ITK-ban történő többségi részesedésvásárlással beléptünk az autóbuszos közösségi közlekedés piacára is" - jelezte, megjegyezve, hogy a jövőben folyamatos innovációval kívánják kiszolgálni a lakosság mobilitási igényeit.
Papp László, Debrecen polgármestere utalt rá, hogy az elmúlt öt évben jelentősen átalakult a város ipara, és meghatározóvá vált a járműipar. Reményét fejezte ki, hogy a város a jövőben a hazai autóbuszgyártás meghatározó térsége lesz, amihez van megfelelő infrastruktúra, regionális piac, és szakképzett munkaerő.