Kínán kívülről nehezen értelmezhetők az afrikai sertéspestis hatásainak súlya a világ második legnagyobb gazdaságában – írja a MarketWatch pekingi tudósítása. Az országban ugyanis olyan széles körben fogyasztják a sertéshúst, illetve olyan fontos része a helyi étrendnek, hogy egy ilyen válság rendkívüli módon rengeti meg a világ második legnagyobb gazdaságát.
Mióta a sertéspestis elérte Kínát, az ország sertésállományának nagyjából felét kisöpörte a piacról a betegség.
Ez pedig nemcsak a fogyasztókat, de az éttermeket, a gazdákat, valamint a kormányt is komolyan érinti. A kínai sertéshús ára az egekbe emelkedett, de mára ott tart a helyzet, hogy a globális húspiacokat is elérte a krízis – ennek minden negatív és pozitív hatásával együtt.
Kína egyébként a sertéshús legnagyobb fogyasztója és importőre az egész világon. Következésképpen, ha a kínai sertéspiaccal valami történik, annak automatikusan globális hatásai vannak – állítja az amerikai Nemzeti Sertéshústanács jelentése. Az elemzés kiemeli, az afrikai sertéspestis felér egy földrengéssel a piacon, amely hatással van a teljes sertéspiaci hálózatra Kínában, és Kínán kívül is.
Ennek azonban vannak pozitív hatásai is.
Az olyan nagy hústermelők, mint Brazília, Ausztrália vagy Európa örülhetnek a fejleménynek
– az USA kevesebbet nyer a válságon a kínai vámok és a kereskedelmi háború miatt.
Noha Brazília már a válság előtt is vezető volt a Kínába irányuló sertés-, marha-, valamint csirkehús exportban, a dél-amerikai ország kínai sertésexportja további 40 százalékkal bővült az idei év eleje óta. Mi több, még a marha- és a csirkehús kivitele is bővült, ami annak köszönhető, hogy a sertéshiány miatt a kínaiak elkezdték keresni a lehetséges alternatívákat.
Mindez viszont más hatásokkal is járt Brazíliára nézve.
Épp a kínai kereslet megugrása eredményezte, hogy az ország hazai sertéshús árai 30 százalékkal emelkedtek az elmúlt időszakban.
A fentiek mellett azonban van egy másik, rendszerszintű hatása is a kínai sertésválságnak. Nevezetesen, hogy egyre világosabban látszik Kína arra vonatkozó szándéka, hogy hazai termelésből lássa el a piacát. Jelenleg ugyanis a kínai sertéstenyésztés fele még mindig kisebb kapacitású gazdaságokban zajlik, de a várakozások szerint ezek hazai jelentősége már 2025-re is jelentéktelen lehet a nagyobb termelési kapacitásokhoz képest. Következésképpen a jelenlegi krízis egy komolyabb átalakítási hullámot is beindíthat (vagy felgyorsíthat) Kínában, aminek szintén komoly hatásai lehetnek a globális húspiacokra nézve.