Bernard Arnault úgy vált egyik leggazdagabb emberévé, hogy közben felépített egy globális luxusbirodalmat, melynek ágai a pezsgőtől Rihanna divatmárkájáig terjednek. Az LVMH csúcsra futtatásával pedig Arnault ma a világ egyik legelismertebb üzletemberének számít.
A párizsi székhelyű LVMH konglomerátumot 1987-ben alapították, a rövidítés mögött pedig eredetileg a Louis Vuitton divatmárka, a Moët & Chandon pezsgőgyár és a Henessy konyak állt.
A vállalat tavaly világszerte közel 150 000 embert foglalkoztatott, és az egész holding olyan márkákat tömörít (sok más mellett), mint a Dior, a Fendi, a Marc Jacobs, a Bulgari, a Dom Pérignon, a Belmond luxushotel-lánc, vagy a Rihanna nevével fémjelzett Fenty.
Arnault legutóbbi nagy húzása pedig az volt, hogy lezárta az üzletet, melynek értelmében az LVMH-hoz kerül a legendás amerikai ékszervállalat, a Tiffany. A 16,2 milliárd dolláros üzlettel pedig a francia óriás nemcsak a globális ékszerpiac élére lépett, de még inkább megerősítette az uralmát a világ luxustermékeinek szektorában – írja az Asia Times elemzése.
A mára legendássá vált Arnault az 1980-as években került a luxusipar közelébe, amikor fölvásárolta a súlyosan eladósodott Boussac textilcéget. A teljes átszervezés keretében a vállalatnál csak néhány tevékenységet tartottak meg. Ezek közé tartozott a Christian Dior divatház fenntartása is.
Mindeközben Arnault kevés vereséget szenvedett el üzletemberként a pályája során, ezek elég hangosak voltak.
Az egyik legnagyobb ilyen bukás az volt, amikor 1999-ben elveszítette a Guccit francia riválisával, Francois Pinault-val szemben, aki akkor a PPR (ma Kering) vezetője volt.
Később megpróbálta megszerezni a Louis Vuitton francia riválisának számító Hermèst azzal, hogy titokban részesedést épített ki a vállalatban. Ez a szabályozó hatóságoknak csak mérsékelten tetszett, ami egy 8 millió eurós büntetést vont maga után. Az üzletember azonban nem panaszkodhatott túlságosan, mivel a műveleten összesen 2,4 milliárd eurót keresett.
A beszámolók szerint Arnault nemcsak rendkívül intelligens, de állítólag elképesztő érzéke van a versenyhez, az üzleti életben pedig egyáltalán nem tanúsít semmilyen empátiát.
Utóbbira volt példa, amikor minden hezitálás vagy sajnálat nélkül úgy döntött, kiszervezi a Kenzo luxusmárka alá tartozó ruhák gyártását Lengyelországba, ami így érezhető elbocsátásokkal járt.
Arnault vagyona azonban ahhoz is hozzásegíti az üzletembert, hogy kedvenc szenvedélyének, a művészetnek hódoljon – már a maga módján.
2014-ben nyílt a Louis Vuitton Foundation futurisztikus épülete a nyugat-párizsi Bois de Boulogne erdőben.
Érdekesség, hogy Arnault soha nem hozta nyilvánosságra, mekkora volt az épület pontos költsége (a beszámolók 143 millió euróról szóltak), de 2017-ben egy francia magazin azt írta, az egész projekt végleges ára elérte a 780 millió eurót.
Bernard Arnault egyébként a Bloomberg listája alapján a világ harmadik leggazdagabb embere, 104 milliárd dolláros vagyonnal,
és az idei vagyongyarapodása több mint 35 milliárdos volt. Rajta kívül csak az őt megelőző két ember, Bill Gates (111 milliárd), illetve Jeff Bezos (113 milliárd) rendelkezik 100 milliárd dollár fölötti nettó vagyonnal.