A miniszter azt mondta, hogy az elmúlt időszakban végrehajtott beruházásoknak köszönhetően a magyar gazdaság termelésorientáltból egyre inkább fejlesztésorientált gazdasággá alakul át. Azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül létrejött új munkahelyeken
a bruttó fizetés tavaly átlagosan 420 ezer, idén az első tíz hónapban 458 ezer forint volt.
A miniszter kiemelte továbbá, hogy
az első tíz hónapban Dél-Koreából érkezett 10 nagyberuházás, 4 pedig Japánból, mintegy 3 milliárd euró összértékben,
ezek az elektromos autóiparhoz kapcsolódnak. Az első tíz hónap beruházásait tekintve területi bontásban Komárom-Esztergom megye áll az első helyen 11 nagyberuházással, Pest megyébe 9, Budapestre 6 érkezett.
A Mercedes kecskeméti gyárát leszámítva minden idők legnagyobb beruházásai gyakorlatilag az idei évhez kapcsolódnak. Ha sorra vesszük az idén bejelentett legnagyobb magyarországi külföldi működőtőke-befektetéseket, mindenképpen ide kívánkozik a debreceni BMW-gyár, ahol idén kezdődött meg a kivitelezés első fázisa.
A világ egyik legnagyobb és legsikeresebb autógyártója elektromos autókat is fog az új üzemben gyártani, a több mint egymilliárd eurós befektetés 1000 munkahelyet teremt.
A legmodernebb autóipari gyártási technológiákkal, egy gyártósoron állítanak majd elő hagyományos és elektromos meghajtású négykerekűeket. A gyár kapacitása évente 150 ezer autó gyártására elegendő.
Újabb óriásberuházás a Samsungé: mintegy 390 milliárd forintból bővíti gödi akkumulátorgyártó üzemét a Samsung SDI, a beruházás 1200 új munkahelyet hoz létre. A beruházással Göd felkerült az autóipar új korszakának világtérképére. A vállalatnak világszerte egyébként három üzeme van, kettő Ázsiában és egy Gödön.
Nemrégiben letették a MOL 1,2 milliárd euróból épülő poliol komplexumának alapkövét is Tiszaújvárosban, amivel
elindult Magyarország legnagyobb hazai hátterű beruházása.
A cégcsoport fejlesztéséhez a kormány 131 millió eurós támogatással járul hozzá. A MOL-csoport olyan magyar brandet képvisel, amely Európában és a világon is ismertté teszi a hazai ipart, és húzóhatást gyakorol a magyar gazdaság egészére.
Közép-Európa legkorszerűbb kertészeti termelési, feldolgozási és logisztikai központja épül a német FAKT AG egymilliárd eurós (313,7 milliárd forint) beruházásában Hegyeshalom és Bezenye határában
- ez szintén minden idők egyik legnagyobb külföldi tőkebefektetése Magyarországon.
A német vállalat ötven hektáron feldolgozó és logisztikai központot, harminc hektáron üvegházat, ötven hektáron szabadföldi kertészetet hoz létre, amivel csaknem a teljes magyar zöldség-gyümölcs ágazat termékei számára adhat kiugrási lehetőséget az európai piacokra.
Szintén kiemelkedő nagyságrendű a dél-koreai SK Innovation 239 milliárd forint értékű beruházása, amely ezer új munkahelyet teremt Komáromban. Az elektromos járművek akkumulátorait gyártó üzemben a termelés 2021-2022 fordulóján kezdődhet meg.
Az Audi 41 milliárd forintból bővíti Győrben a járműgyártási infrastruktúráját, motorfejlesztési központját és az elektromos meghajtásokat gyártó egységét. A kormány 6,4 milliárd forinttal támogatja a 250 munkahelyet teremtő fejlesztést.
Egy további dél-koreai gyártó, a Doosan pedig rézfóliagyártó üzemet létesít 31 milliárd forintos ráfordítással. A tatabányai ipari parkban megvalósuló beruházást a kormány 4,7 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással segítette. A kezdetben 181 új munkahelyet teremtő vállalat a teljes kapacitás elérésekor évente 50 tonna rézfóliát gyárt majd. Ez a mennyiség évente 2,2 millió elektromos autó akkumulátorainak előállításához lesz elegendő.
A legújabb beruházás pedig a GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszergyártó céghez kötődik, amely 18 milliárd forintos fejlesztést hajtott végre Gödöllőn. Az új oltóanyaggyár létrehozását a kormány 1,8 milliárd forinttal támogatta. A GSK, amely a világ hatodik legnagyobb gyógyszeripari vállalata, 104, magas hozzáadott értéket képviselő munkahelyet teremtett a Pest megyei városban.
A magyar kormány továbbra is minden eszközzel szeretné ösztönözni a nemzetközi beruházásokat. Miután a verseny ezen a téren rendkívül éles a világban, ezért
október elsejétől új beruházás-ösztönzési rendszer lépett életbe Magyarországon,
amelynek célja, hogy a technológiaorientált beruházásokról szóló döntések is Magyarország mellett szülessenek.
A beruházás-ösztönzési rendszer új elemei közé tartozik, hogy az már nem szabja meg előfeltételként a munkahelyteremtést a támogatások elnyeréséhez. Innentől kezdve a technológiaorientált, az új folyamatokat, eljárásokat és technológiákat Magyarországra behozó, a már meglevő munkahelyek hozzáadott értékét növelő beruházásokat is támogatni tudja a kormány.
Emellett a gazdasági döntéshozók a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez szükséges beruházási minimumot is lejjebb szállították, a bürokrácia visszaszorítása érdekében pedig megszűnik a társasági adóelőleg-feltöltési kötelezettség és járulékokat is összevonnak.