Soha még nem került árverésre a BÁV-nál ilyen értékű ékszerkollekció. Az anyag középpontjában a gyémántok álltak, amelyek nem csupán a hölgyek, hanem a befektetők kedvencei is. Az összesen több mint 300 karátnyi briliánssal ékített ékszerből a legdrágábbak az art deco ékszerek voltak.
Az első világháború nélkülözései után divatba jött, geometrikus formákat használó, a lehető legtöbb gyémánttal ékített, csipkefinomságú art deco ékszerek a mai napig az elegancia szimbólumának számítanak.
A legmagasabb áron egy 239 darab, összesen 20 karátnyi briliánssal ékített platina nyakék kelt el, a 6 millió forintról induló ékszer hosszú licitharc után végül négyszeres áron, 24 millió forintért talált új tulajdonosra.
Egy másik, 5 nagyobb és 271 különböző nagyságú, összesen 35,9 karátnyi briliánssal ékített platina karkötő 14,4 millió forintos eladási árat ért el. A BÁV éppen tavaly karácsonykor lépte át újra a bűvös 10 millió forintos eladási árat az ékszerek terén. Erre ezt megelőzően csak egy Cartier melltű volt képes, de a rekordot 14 évig nem tudták megdönteni.
A befektetési ékszerek iránti bizalom fellendülését jelzi, hogy egy év alatt már 6 ilyen kimagasló értékű ékszert értékesítettek az árveréseiken.
Szinte maradéktalanul elkeltek az ezüst asztalneműk, illetve egyéb műtárgyak. Gorka Lívia kísérleti kerámiáiból kettő is 1 millió forint feletti összeget ért el, Hasadás című alkotása megismételte a novemberi életműrekordot 1,8 millió forintos eladási árával. Az árverés legnagyobb licitharcát egy Herendi tányér váltotta ki. Az 1860-ban, mindössze néhány példányban Scitovszky János, Esztergom érsekének megrendelésére készült, kínaizáló stílusú tányér hosszú licitharcot követően 11-szeres áron, 900 ezer forintért kelt el. A műtárgyak közül a legmagasabb árat az a neobarokk asztali tükör érte el, amely 3,1 millió forintért talált új gazdára.
A karácsonyi aukció második napján kortárs festmények és szobrok kerültek kalapács alá.
Az árverés különlegessége volt, hogy a 30-as, 40-es években született klasszikus modern alkotók és a fiatal kortársak alkotásai együtt szerepeltek.
Az árverés a külföldön is nagyra értékelt magyarokkal indult, a szokásos népszerűség övezte a világviszonylatban legtöbbet eladott művész, Victor Vasarely szitanyomatait, de Maurer Dóra, Keserü Ilona vagy Vera Molnár grafikáért is sokan harcba szálltak.
Ismét magas eladási árakon keltek el az ipartervesek, Hencze Tamás, Lakner László vagy Nádler István alkotásai. Utóbbi Rózsaszín gesztusa 1,5 millióért került új gyűjteménybe.
A Vajda Lajos Stúdió művészei közül ismét ef Zámbó István és feLugossy László szürreális képei voltak a legnépszerűbbek, ef Zámbó István Részlet a Boldog sivatagból című munkája 900 ezer forintért kelt el.
Nagy volt a kereslet azonban a szentendrei művészek absztrakt alkotásai iránt is, sokan licitáltak egy-egy Deim Pál vagy Aknay János képre. Ebből a műfajból mégis Konok Tamás művei voltak a legkeresettebbek.
A fontos főművek közül Mazzag István Talán című, 1986-os nagyméretű pop art és a neoavantgárd között egyensúlyozó festménye 1,4 millió forintért kelt el. Ugyanennyiért vásárolták meg Sváby Lajos balkáni konfliktust feldolgozó Nem messze tőlünk című olajképét is.
A Magyarországon érdemtelenül alulértékelt szobrászat alkotásai közül a legmagasabb leütési árat Nagy Sándor Kőből szabadult című márványszobra érte el, 1,5 millió forinttal. Nagyon jól szerepeltek Botos Péter interaktív üvegszobrai és többek között Erdei Sándor sokat publikált Kék kiszebaba című alkotása is.