Ünnepnapon csak a törvény által szabályozott esetekben lehet rendes munkaidőben munkát végezni.
Ez tehát nem rendkívüli munkaidőt takar, így túlóra sem jár érte.
Ide tartoznak azok a munkavállalók, amelyek az ünnepnapokon is nyitva lévő munkáltatóknál dolgoznak, például a vendéglátás vagy a téli sportokkal kapcsolatos szolgáltatások területén, illetve azok, amelyeknél megszakítás nélküli, jellemzően termelési tevékenység zajlik.
Ugyanígy rendes munkaidő keretében dolgoznak ünnepnapokon is
a társadalmi közszükségletet ellátó személyek, például az egészségügy vagy a közlekedés területén.
Végül szintén nem jár túlóra
a belföldi munkáltatónál alkalmazásban álló, de külföldön dolgozó munkavállalóknak, és azoknak, akik külföldre irányuló szolgáltatást nyújtanak Magyarországon.
Az ünnepnapi munkavégzésért cserébe számukra a munkaszüneti napi pótlék, azaz az alapbér száz százaléka jár.
Túlóra azonban a rendes munkaidőn túl elrendelhető a fenti munkavállalók számára munkaszüneti napon is.
A bérpótlék ekkor száz százalékot tesz ki, amikor viszont a munkáltató az ünnepnapon elvégzett rendes munkaidőn felüli munka után egy másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) jelöl ki, úgy a bérpótlék mértéke ötven százalék.
Minden más munkavállaló esetében munkaszüneti napon kizárólag akkor lehet rendkívüli munkaidőt elrendelni - bérpótlék ellenében -, amennyiben arra baleset, elemi csapás, súlyos kár, illetve az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében kerül sor.
Forrás: Blikk.hu