Matolcsy György: A magyar növekedés sajátosságai

Budapest, 2017. október 18. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, miután expozét tartott az MNB 2016-os üzleti jelentésének és beszámolójának általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 18-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

Matolcsy György jegybankelnök írása a Növekedés.hu oldalon jelent meg.

El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk... (ősi mexikói mondás)

Miért is ne mondhatnánk ki, hogy kivételes a magyar gazdaság növekedése uniós és gazdaságtörténeti tükörben egyaránt?

Sokakat meglepett, hogy 2019-re Magyarország újból a növekedés éllovasa lett az Unióban és a régióban egyaránt. 2010 után sikeres válságkezelést végeztünk egy teljes gazdaságpolitikai fordulattal. Ennek középpontjában egy hatékony adóreform állt (Palotai Dániel: Ismét éllovas Magyarország – minden az adóreformmal kezdődött). 2013-ban jegybanki fordulatot hajtottunk végre, így már ebben az évben elindult a növekedési fordulat. Mostanáig már 7 év sikeres növekedési, sőt felzárkózási teljesítménye van mögöttünk (Matolcsy György – Palotai Dániel: Felzárkózási pályán Magyarország – Hitelintézeti Szemle).

A 2013-2019 közötti átlagosan 3.5% feletti – az EU átlagos növekedést 2%-kal és a Visegrádi csoport növekedését legalább 0.5%-kal meghaladó – gazdasági bővülés és felzárkózás önmagáért beszél.

Még érdekesebb a kép, ha gazdaságtörténeti tükörben vizsgáljuk az elmúlt 7 esztendőt. Az 1929 és 2019 közötti 90 évben csupán 6 növekedési ciklust mért a magyar gazdaságtörténet: a többéves növekedés önmagában is kivételes.

De a felzárkózás is kivételes:

• 1933 és 1936 között az átlagos magyar növekedés 3.2%-os volt, a nyugat-európai országok növekedéséhez képest 2.1%-os többlettel.
• 1947 és 1955 között 7.8%-os növekedést értünk el, 1.6%-os magyar többlettel.
• 1957 és 1969 között 4.7%-os a magyar növekedés, 0.2%-os többlettel.
• 1971 és 1982 között 2.6%-os a növekedés, ami 0.2%-kal alacsonyabb a nyugat-európai átlagnál és
• 1997 és 2006 között 4%-os GDP bővülés mellett 1.6%-os a növekedési többlet – bár itt 2002 után a fenntarthatatlan költségvetési költekezés bontotta meg az egyensúlyt.

Az 1933 utáni helyreállítást kivéve a mai növekedés mutatja a legnagyobb felzárkózást. Ráadásul, és ez a legfontosabb, a korábbi növekedési ciklusokban elromlott a folyó fizetési mérleg és nőtt az ország külső adóssága, most éppen fordítva történik.

Miért? Mert tényleg kivételes a magyar növekedés:

1. Tömegesen teremt új munkahelyet: eddig több mint 800 ezret.
2. Erőteljesen védi a meglévő munkahelyeket: 900 ezer munkahelyet védett meg a múlt év végéig 740 milliárd forinttal.
3. Nagymértékben segíti a családokat: eddig 1 millió családot 1900 milliárd forinttal.
4. Célzottan kivezette a lakossági devizahiteleket: több mint 1000 milliárd forint maradt a családoknál.
5. Bátran élt a kamatcsökkentéssel: a tavalyi évig 2400 milliárd forintot takarított meg a költségvetés.
6. Az alacsony alapkamat miatt nagy a vállalati és a családi megtakarítás: 2018-ig 2900 milliárd forint.
7. Kitűnően használja a külső technológia innovációs motorját a külföldi tőke bevonásán keresztül.
8. Kiaknázza az EU-forrásokat: 2014-2020 között több mint 10 ezer milliárd forintot.
9. Célzott kisvállalati hitelprogramokat működtet: a jegybanki Növekedési Hitelprogram (NHP) önmagában 2800 milliárd és az NHP/fix/ 1000 milliárd forinttal segíti a vállalatokat.
10. Célzott kiadásokhoz célzott, új forgalmi jellegű adóbevételeket használ: bankadó, tranzakciós illeték, válságadók, elektronikus útdíj, online pénztárgépek, etc.

+1. Motivációs adórendszert használ: az egykulcsos családi adó egyszerre ösztönöz munkavállalásra, munkahelyteremtésre, befektetésre és beruházásra, tanulásra és gyermekvállalásra.

A magyar gazdaságtörténetben kivételes mai felzárkózás egyik titka, hogy jelentős új pénzügyi forrásokat használunk célzottan az egyensúlyőrző növekedés fenntartására.

Megfogadtuk a legnagyobb magyar tanácsát: merünk nagyok lenni.

A szerző Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke