Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A konferencián Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (UN IPCC) kibocsátásmérséklésekkel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy szélsőséges időjárást okoz a klímaváltozás, amelynek következményeit többek között a mezőgazdaságban is tapasztaljuk. Magyarországon már 1 Celsius fokos felmelegedés is 10-15 százalékkal visszavetette például négy fő gabonafajta terméshozamát. Ha folytatódik a trend, akkor az Agrárgazdasági Kutató Intézet előrejelzése szerint
az évszázad végére a kukorica hozama akár 35 százalékkal, a búzáé pedig 25 százalékkal csökkenhet,
míg a burgonya 30 év múlva már egyáltalán nem fog megteremni hazánkban.
Más előrejelzések szerint akkorra
a kakaó termesztésre is alkalmatlanná válhat a klíma az egyenlítői övezetben, így az édességgyártás egyik különösen fontos alapanyaga 2050-re teljesen eltűnhet az éghajlatváltozás következtében.
Sipos Katalin, biológus, a WWF Magyarország igazgatója arra figyelmeztetetett, hogy élőhelyüket vesztik az állatok, közöttük a beporzó rovarok is a globális felmelegedés, valamint a termőterületek túlhasznosítása miatt, ami a körülöttük levő természeti környezetet is pusztítja. A szervezet biodiverzitást mérő, legfrissebb jelentése (2018 Living Planet Index) szerint a vadon élő állatok népessége 1970 és 2014 között több mint 60 százalékkal csökkent, azaz mindössze negyven év alatt a felénél is kevesebbre esett vissza.
A méhek eltűnésével azonban nem csupán a mézről kell majd lemondanunk, hanem a beporzás elmaradásának katasztrofális következményeivel is szembesülünk. A biológus szerint közgazdasági rendszereink jelenleg nem árazzák be a természeti erőforrások túlhasználata miatt bekövetkező károkat.
A természet a gazdaság számára láthatatlanul pusztul, holott fennmaradásunkhoz nélkülözhetetlen funkciókat lát el.
A Föld lakossága az 1900-as évek elején számlált 2,5 milliárd főről századunk végére annak négyszeresére, 10 milliárd főre gyarapodhat, amikor az emberek több mint 60 százaléka nagyvárosokban fog élni, miközben már jelenleg is 1,7 bolygónyi természeti erőforrást emésztünk fel éves szinten. A klímaváltozás és a túlhasználat mostani trendjei mellett nehéz lenne megjósolni, milyen súlyos nehézségekbe ütközik majd a világ élelmezése 2100-ban.
Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke kifejtette, hogy szükség lesz a továbbiakban is a fejlesztések támogatására, mert miközben a klímakrízis a világ élelmezését, az élelmiszeripar, és azon belül az édességgyártás alapanyag-ellátását is veszélyezteti, ezzel párhuzamosan gyorsan alakulnak át a fogyasztói igények, vásárlási szokások is.
Globális felmérések szerint az étkezések harmadát előre csomagolt élelmiszerekkel, negyedét vendéglátóhelyeken oldják meg az emberek, s a következő tíz évben akár ezer százalékkal is nőhet majd az ételkiszállításra leadott rendelések száma. Ahogy arról az Origo beszámolt, a Mondelez friss jelentése (State of Snacking) szerint a nassolás étkezéssé alakul át: a millenniumi generáció 70 százaléka főétkezések helyett sokszor inkább a snackek fogyasztást preferálja. Ugyanakkor a vásárlók nemcsak az újdonságot keresik, hanem továbbra is ragaszkodnak a megbízható, tradicionális márkákhoz és az édesség nyújtotta örömökhöz.
A fogyasztók az élvezet mellett értékelik a kiegyensúlyozott és a speciális étrendbe illeszthető élelmiszeripari termékeket, és fontos szempontok a gyártó hitelessége, megbízhatósága és elkötelezettsége a fenntarthatóság iránt. Mindezért az édességgyártóknak versenyképességük további megőrzéséhez, erősítéséhez olyan fenntartható megoldásokat kell találniuk amelyek egyaránt ötvözik a legjobb hagyományokat és az innovatív válaszokat az új kihívásokra.
