Az elmúlt néhány év súlyosan elhibázott politikai döntései miatt Venezuela gazdasága a totális összeomlás szélén áll. Az ország infrastruktúrája folyamatosan romlik, miközben milliók csúsztak le a szegénységbe. Az áramkimaradások, a hiperinfláció és az élelmiszerhiány ma már Venezuela mindennapjaihoz tartozik.
A krízis kezdete óta pedig már több mint 3 millió venezuelai hagyta el az országot.
A helyzet javulása pedig egyelőre nincs is kilátásban. Továbbra is Nicolás Maduro az elnök, noha most már egyre több ország, beleértve az Egyesült Államokat is, az ellenzék vezetőjét, Juan Guaidót tartja az állam legitim fejének, vagyis a gazdasági nehézségeket még politikai konfliktusok is tetézik.
A Business Insider mindenesetre most összegyűjtött néhány sokkoló adatot, amelyen keresztül pontosabban látszik, milyen állapotban is van a venezuelai gazdaság.
Az egyik legbrutálisabb adat az országot sújtó hiperinflációra vonatkozik. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői ugyanis úgy számoltak, hogy idén az infláció mértéke már elérheti a 10 millió százalékot is. Ez azt jelenti, hogy ha egy termék valamikor 10 forintnak megfelelő összegbe került, akkor az most 100 millió forintnak megfelelő összegbe kerül.
A gyakorlatban ennek ma az a következménye, hogy a legtöbb venezuelai havi fizetése arra sem elég, hogy fedezze egy liter tej árát.
Innen nézve nem meglepő, hogy Maduro elnök folyamatosan növeli a minimálbért, hogy ezzel próbálja visszatartani a lakosságot attól, hogy tömegek zuhanjak súlyos szegénységbe – nem túl nagy sikerrel. Idén januári beszámolók alapján Maduro azt az utasítást adta, hogy havi 4500 bolívarról 18 000-re emeljék a minimálbért. Vagyis az elnök 300 százalékos minimálbér-emelést jelentett be. Ez azonban nem az első ilyen akció, ugyanis Maduro az elmúlt hat évben összesen 26-szor emelte a minimálbért.
Mindez azonban nem sokat segít abban az országban, ahol
az is igen komoly problémát jelent, hogy valaki megvásároljon egyetlen guriga WC-papírt.
Az elemzők becslése szerint ugyanis ez tavaly már 2,6 millió bolívarba került.
Összevetésképpen, ha ezt átszámolnánk amerikai dollárra, akkor a guriga WC-papír ára 40 cent (0,4 dollár) lenne. Amikor azonban ezt a felmérést készítették, a venezuelai infláció még csak 1 millió százalék körül volt.
Venezuela Dél-Amerika egyik legfontosabb olajkitermelő országa, és a térség egykori leggazdagabb állama. Az olajfüggőségét jól mutatja, hogy 2017-ben az állam teljes exportbevételeinek 95 százalékát az olaj adta, és a nyersanyag felel az éves kormányzati bevételek nagyjából feléért.
Venezuela gazdasága az 1950-es évek végétől nagyjából 30 évig szárnyalt, majd az 1980-as évek olajár-összeomlásával elkezdődtek a nehézségek.
Ma már ott tartunk, hogy az ország hatalmas olajtartalékokon ül, de relatíve nagyon alacsony mértékben tudja csak kitermelni a nyersanyagot. Az 1970-es években még napi 3,5 millió hordós volt a kibocsátás, míg napjainkra ez napi 1,5 millióra süllyedt. A zuhanás jelentős részben Hugo Chávez és Maduro elnökök elhibázott politikájának tudható be.
Mindez pedig végül oda vezetett, hogy csak idén 25 százalékkal zuhanhat az ország kereskedelmi kibocsátása (beleértve az ipart, a mezőgazdaságot és az exportot is), amilyen mértékre 2014 óta nem volt példa a világban – akkor a polgárháborútól szenvedő Líbiában volt hasonló. Az IMF pedig úgy számolt, hogy ilyen mértékű gazdasági gyengülést még soha nem látott a világ olyan országtól, amely az összeomlás idején nem állt háborúban.
Eközben pedig a lakosság is szenved. A Bloomberg riportja szerint
a venezuelai munkanélküliség idén várhatóan eléri a 44 százalékot, és jövőre már reálisan megütheti az 50 százalékos küszöböt is.
Az állam egyébként 2016 óta nem közöl hivatalos munkanélküliségi statisztikát – akkor a hivatalos szám szerint 7,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.