Egyre gyorsabban gazdagodnak a szupergazdagok

Tovább nyílt tavaly a vagyoni olló a világ legszegényebbjei és leggazdagabbjai között – derül ki az Oxfam éves jelentéséből. A szervezet úgy látja, a kormányoknak célzott intézkedésekkel kellene beavatkozniuk annak érdekében, hogy csökkentsék az egyenlőtlenségeket.

A világ leggazdagabb milliárdosainak vagyona 2018-ban napi 2,5 milliárd dollárral bővült, ami 12 százalékos növekedésnek számít. Mindeközben a Föld szegényebbik 50 százalékának vagyona 11 százalékkal zsugorodott – derül ki az Oxfam éves jelentéséből, melyet a szervezet minden évben a davosi Világgazdasági Fórum kezdete előtt hoz nyilvánosságra.

Mindebből az következik, hogy 2018-ban a világ leggazdagabb 26 magánszemélyének volt akkora vagyona, mint a globális lakosság szegényebbik felének – ez igen jelentős csökkenés a 2017-ben mért 43-hoz képest.

A jelentés szerint a kormányok számos esetben növelik a vagyoni egyenlőtlenséget azzal, hogy alulfinanszírozzák a közszolgáltatásokat, miközben aluladóztatják a vállalatokat.

Emellett pedig komoly hiányosságok vannak az adóelkerülési stratégiák elleni küzdelemben is – teszik hozzá.

Miközben a világon minden második nap milliárdos lett valaki, az Oxfam hozzáteszi, az ezeket a magánszemélyeket érintő adókulcsok évtizedek óta a legalacsonyabb szintre süllyedtek. A jelentés számításai szerint ha mindössze fél százalékkal több adót fizetne a világ leggazdagabb 1 százaléka, akkor csak ebből elég pénz jönne össze ahhoz, hogy 262 millió gyereknek lehessen biztosítani az oktatást, és 3,3 millió ember életét lehetne megmenteni az egészségügyi források növelésével.

Tavaly is gyorsult a legvagyonosabbak gazdagodása Forrás: 123rf.com

Ezzel szemben viszont a trend éppen az, hogy míg a gazdag országokban ezeket az adókat egyre inkább csökkentik, addig a fejlődő országokban ilyen adókat sok helyesen még csak be sem vezettek – emelik ki az anyag szerzői. A trendet jól mutatja, hogy a gazdag országok társasági adói az 1970-ben mért 62 százalékról 2013-ra 38 százalékig csökkentek (átlagosan), míg a fejlődő gazdaságokban az átlag jelenleg 28 százalék.

Az Oxfam megjegyzi, egyes országokban – mint például Brazíliában – a legszegényebb 10 százalék nagyobb arányban veszi ki a részét a jövedelemadó-fizetésből, mint a leggazdagabb 10 százalék.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy az Oxfam elsősorban a vállalatokra és a leggazdagabb magánszemélyekre kivetett magasabb adókban látja a megoldást. A szervezet elemzői szerint az így befolyó extra bevételekből a kormányoknak olyan ingyenes egészségügyet és oktatási rendszert kellene finanszírozniuk, melyek mindenki számára elérhetővé teszik a szükségleteik kielégítését.