György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára köszöntőjét azzal kezdte, hogy a minisztérium célja olyan magyar ökoszisztéma kialakítása, amely a startupok létrejöttét, fejlődését segíti elő, ezzel is növelve a hazai hozzáadott értéket.
– A jelenlegi finanszírozási rendszert kívánjuk tovább fejleszteni. Azt látjuk, hogy 1-2 milliárd forintos befektetési összegig a mostani ökoszisztéma jól működik, viszont a továbblépés gyakran elmarad. Ha például a most bemutatkozó csapatok eljutnának arra a szintre, hogy elkészült a nullszériás termékük, a prototípusuk, el tudják kezdeni a gyártást, esetleg még kereskedelmi tevékenységet is folytatnak, ezen a szinten legtöbbször meg is vennék a cégüket külföldi befektetők. Azt szeretnénk, ha izraeli mintára
a nálunk létrehozott tőkealap segítene a magyar vállalkozásoknak nemcsak az ötletek, a koncepciók megvalósításában, hanem például az értékesítésben, és abban, hogy tevékenységük továbbra is Magyarországhoz kötődjön
– fogalmazott az államtitkár.
Hozzátette, az ötlet és a finanszírozás mellett azonban olyan intézményrendszert is létre kell hozni, amely egyetemek köré szerveződik.
A science parkok létrejöttének támogatásával tudjuk a leginkább szolgálni azt, hogy a magyar kreativitás hazai környezetben bontakozhasson ki. Ennek érdekében első körben 8 science park létrehozása a cél: Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden, Zalaegerszegen és két budapesti egyetemen
– mondta György László.
A science park koncepció lényege, hogy az egyetemek és az azok köré szerveződő kutatóközpontok erősségeire, nemzetközi kapcsolatrendszerére épít. Cég-keltetők, inkubátorházak létrehozásával segítik az egyetem oktatóit, kutatóit, hallgatóit és a hazai vállalkozásokat abban, hogy hozzájuthassanak a legkorszerűbb technológiákhoz és eszközökhöz.
– Egy startupnak vagy kis- és közepes méretű vállalkozásnak bizonyos eszközöket a ritka használat miatt nem éri meg beszereznie, viszont a science parkokban kedvezményes konstrukció keretében igénybe vehetik azokat. Ráadásul a cégek akár be is települhetnek a központokba. Azt látjuk ugyanis, hogy ezekből a koncentrált tudásbázisokból sokkal erősebb vállalkozások, tudásmegosztó klaszterek jönnek létre – emelte ki az államtitkár. A science parkok fejlesztése kapcsán két példát hzott fel, a szegedi ELI lézerközpontot és a zalaegerszegi ZalaZone autóipari tesztpályát, amelyekre építve
magas hozzáadott értékű, akár az átlagbér három-négyszeresét fizetni képes munkahelyeket lehet létrehozni ezres nagyságrendben.
Ezek a munkahelyek nemcsak azoknak jelentenek lehetőséget, akik tanulnak és kutatóként ott dolgoznak, hanem az egész régiónak.
A Hiventures befektetési bizottságának döntése értelmében végül
három projekt kapott 9 millió forintos befektetést.
A ReverseTicket új jegyértékesítési technológiát, innovatív árazási rendszert alakított ki, a fastrrr egy olyan egyedülálló platformot, amely a vitorlázók szükségleteihez igazodik és erősíti a vitorlázás élményét, hatékonyságát. Az Agrolab.tech pedig intelligens szenzortechnológiával és analitikával támogatja az üvegházas és beltéri növénytermesztőket.
A Startup Campus program nemcsak Budapesten, hanem vidéki városokban, többek között Győrben is elindult. A cél a hazai egyetemek innovációs kapacitására támaszkodó, egységes képzési rendszer kialakítása, ezáltal az egyetemi startup vállalkozások létrejöttének ösztönzése.
Cikkünk a Kormány.hu írása alapján készült.