A világátlagnál márkahűbbek a magyarok

Miniature shopping cart with food packaging and laptop as a symbol for online shopping.

A 8 százalékos világátlaggal szemben kétszer olyan márkahűek a magyarok: 15 százalékuk ragaszkodik a megszokott termékekhez. Ugyanakkor több mint egynegyedük nyitottabban áll a korábban nem próbált termékek, márkák vásárlásához, mint öt évvel korábban - derül ki a Nielsen piackutató globális, 2019-ben 30 ezer fő bevonásával 64 országban végzett online kutatásából.

A márkahűség felett lassan eljár az idő: az európai fogyasztók harmada,

a magyarok több mint egyötöde szívesen próbál ki új dolgokat,

sőt aktívan keresi őket az online és offline termékkínálatban. Ez az arány globálisan még magasabb, 42 százalék. Sőt, a válaszadók közel fele előszeretettel kísérletezik vásárláskor, jóllehet, vannak bevált és szeretett márkáik. A magyarok 15 százaléka ragaszkodik rigorózusan megszokott márkáihoz, nem kockáztat, ám 100-ból 63-an próbálnak ki egy-egy újdonságot. A kontinens legkísérletezőbb népe a török, míg legkevésbé az észtek csábulnak el egy-egy új termék/márka láttán. A magyar fogyasztók felét a család és baráti ajánlások is befolyásolják márkaválasztáskor.

A márkahűség csökkenésének egyik fő oka az internetes kereskedelem bővülése Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Klaus Ohlenschläger

A márkaváltás legfőbb indokaként a fogyasztók leginkább a jobb ár-érték arányt nevezték meg (globálisan 39 százalék).

A hazai fogyasztók „márkahűtlenségét" szintén ez vezeti (34 százalék), de az árcsökkenés/akció is más márkához csalja a magyarokat (26 százalék). A praktikusabbnak ítélt, illetve kényelmi funkciókat jobban kiszolgáló termékek is márkaváltásra csábítanak (23 százalék) itthon.

Az egyes kategóriákat nézve a magyarok leginkább kávé-tea, háztartási tisztítók, valamint sampon és hajbalzsam terén ragaszkodnak megszokott márkáikhoz,

ilyenkor jellemzően egy-két bejáratott brand közül választanak. A magyarok zöme emellett, saját bevallása szerint, Magyarországon gyártott terméket vásárol leginkább, míg 30 százalékának nincs preferenciája a gyártó ország tekintetében.

A mind hűtlenebb fogyasztók megtartásáért folyó küzdelemben a gyártóknak érdemes újragondolniuk marketingstratégiájukat, ezen belül különösen a hirdetési gyakorlatot: globálisan az átlagfogyasztók egyötödét semmilyen mértékig nem befolyásolják a televíziós és rádiós reklámok, ennél még magasabb arányban hatástalanok a magazinos print hirdetések és brosúrák.