Kiszámolták, mennyibe kerül Afrikát szélessávú internettel ellátni

African Woman Working Design Creative Concept

Elkészült a friss jelentés arról, mennyibe kerülne kiépíteni a világ digitális hozzáférés szempontjából legfejletlenebbnek számító kontinensén, Afrikában a szélessávú hálózatot úgy, hogy az egyetemesen képes legyen biztosítani a világhálóhoz való kapcsolódást az ott élők számára. A Világbank-csoport tanulmánya szerint a végszámla tetemes, és csak széleskörű összefogással finanszírozható, ám ha nemcsak elvi feltételezésként létezne az afrikai szélessávú internet, az ugrásszerű fejlődést hozhatna a kontinensen.

Globális viszonylatban nézve, jelenleg Afrika kontinense, különösen annak a Szaharától délre eső régiója számít a világ leggyengébb telekommunikációs infrastruktúrával bíró térségének. Némi leegyeszerűsítéssel élve: az általában nagyon szegény országokban csak igen nehézkesen épülnek ki a korszerű távközlési hálózatok, mivel az óriási távolságokhoz az általában alacsony jövedelmi viszonyok miatt gyenge fizetőképes kereslet társul. Így a különböző telekommunikációs és internetes szolgáltatások árai sem tudnak érdemben csökkenni, ami viszont elterjedésüket is nehezíti. A kérdéskörben további tényezőt jelent az elektromos áramhoz való hozzáférés kérdése: az Origo korábban ebben a cikkében mutatta be, Afrikában hogyan jár kéz a kézben a villamos energia és az internetes lefedettség nem megoldottságának problémája, és hogy milyen lehetséges megoldások születhetnek arra. Többek között a kisteljesítményű napelemes rendszerek telepítése és a vezetéknélküli hálózatok erősítése lehet a megoldás a vidéki népesség világhálós hozzáférésének biztosításához.

Illusztráció Forrás: Origo

A Világbank 2018-ban alapított, Broadband for All nevű munkacsoportja most közzétett tanulmányában arra kereste és találta meg a választ, milyen ráfordításokat igényelne az, hogy Afrikában egyetemlegesen biztosítsák a szélessávú hozzáférést mintegy 1,1 milliárd olyan ember számára, akik tendenciaszerűen nem rendelkeznek azzal. A digitális szakadék betemetése a modellezés szerint 2030-ig 100 milliárd dollárba kerülne, vagyis évente 9 milliárdba.

Ez hallatlanul nagy összeg, mintegy 30 ezer milliárd forint.

Ezért cserébe viszont a legszegényebb kontinensen is stabil szélessávú infrastruktúra állna rendelkezésre, mind a lakosság, mind a vállalatok, mind a kormányzat számára.

A kihívást nem szabad alábecsülni"

- írják a jelentés összeállítói.

Illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/Rawpixel Ltd./Rawpixel

A kontinens ellátása azt is jelentené, hogy legalább a 3G-hálózatokat mindenütt alapértelmezetté kell tenni, úgy, hogy például a Szaharától délre eső régióban a lakosság harmada él ilyen hálózatokkal le nem fedett területen - Észak-Afrikában ez az arány csak 2 százalék. Afrika szélessávú, stabil bekapcsolása a világ digitális vérkeringésébe azt is maga után vonná, hogy:

• legalább 250 ezer, 4G-képes bázisállomást kell telepíteni,
• legalább 250 ezer kilométernyi optikai hálózatot kell kiépíteni a szubszaharai régióban.

S még így is maradnának olyan térségei a régiónak, ahová ezek nem jutnának el. Itt alternatív vezeték nélküli megoldásokat - például műholdakat - vetnének be a modell kidolgozói a szélessáv biztosítása érdekében. Így mintegy 100 millió olyan ember számára is létrejönne a kapcsolat, akik nagyon rávoli, rurális térségek lakói, és amely területek eddig is kimaradtak a hagyományos mobilhálózatok kiépítéséből.

Érdemes megnézni azt is, hogy ennek a hatalmas beruházási költségnek hogyan alakulna a szerkezete. Ebből láthatóvá válik, hogy túl technológiák bevezetésén,

a szélessáv biztosítása mélyebbre ható társadalmi változásokat is elindítana a többségében szegény afrikai országokban.

A költségek legnagyobb része az infrastruktúrára menne: az összeg közel 80 százalékát az új hálózatok kiépítésére és fenntartásaik kezdeti, közvetlen kiadásaira kellene fordítani. De - írják a szakértők - a jó minőségű és hozzáférhető infrastruktúra nem minden. Ezért mintegy 18 milliárd dollárt szánnának arra, hogy digitális ökoszisztémát fejlesszenek egyes térségekben, ideértve az alapvető digitális készségek elsajátíttatását, különösen a nők és a lánygyerekek körében. Az ajánlás szerint külön figyelmet kellene fordítani a hangvezérelt digitális megoldások bevezetésére is, hiszen országonként ugyan eltérően, de a lakosság jelentős hányada iskolázatlan vagy egyenesen írni-olvasni nem tudó azokban a régiókban, ahová a szélessávot elvinnék 2030-ig.

További 5,2 milliárd dollárba kerülne az, hogy a piaci viszonyoknak jobban megfelelő, befektetésösztönző környezetet alakítsanak ki a mostani szabályozások megváltoztatásával. Szintén biztosítani kell a megfizethető eszközöket a hálózatokhoz való csatlakoáshoz.

A 2018-as, átlagolt adatok szerint, egy belépő szintű, internet-képes eszköz ára egy afrikai havi jövedelem 40 százalékát jelenti.

Ezért szükséges lenne a gyártási és forgalmazási költségek további csökkentése, hogy a lakosság egyáltalán hozzájuthasson az internet használatához szükséges eszközökhöz, majd a szolgáltatások árainak megfizethető szinten tartása.

Illusztráció Forrás: Freestocks.org / Pexels

Nagy kérdés persze, honnan lesz pénz minderre.

Tegyük világossá: egyetlen szereplő sem lesz képes elérni önállóan a 2030-as afrikai célt, és 100 milliárd dolláros befektetést végrehajtani annak érdekében.

Minden érintettnek együtt kell dolgoznia azért, hogy az Afrikában élők megfizethetően férhessenek hozzá jó minőségű internetes kapcsolathoz" - mondja Hafez Ghanem, a Világbank Afrika-régióért felelős alelnöke. Ez pedig az afrikai nemzetek és gazdasági közösségeik, a magánszektor szereplőinek, valamint az ENSZ és más nemzetközi szervezetek összefogását egyaránt megköveteli.

A korábban már megfogalmazott ajánlások alapján a Világbanknak egyébként van egy korábbi célja is. Ez pedig az, hogy 2021-re megduplázza a szélessávú hozzáférés penetrációját a 2016-os szinthez képest Afrikában. Ennek kell megelőznie a 2030-as célkitűzést, mely az említett, általános és megfizethető szélessávú hozzáférést jelentené a kontinensen élők számára.

"A digitális agenda elsősorban és mindenekelőtt egy növekedési előrejelzés" - mondja Makhtar Diop, a Világbank infrastruktúrális fejlesztésekért felelős alelnöke. "Afrika munkaképes korú lakossága 2015 és 2035 között mintegy 450 millió fővel növekszik. Ha a jelenlegi tendenciák megmaradnak, kevesebb mint negyedüknek lesz állandó munkája. A szélessávú internet bevezetése viszont több millió új munkahely megteremtését is jelentené" - jelzi Diop.

Az Africanews és az AFP a jelentés kommentárját idézve megjegyzi, hogy 2018-ra a szélessávú csatlakozások száma a kontinensen átlépte a 400 milliót, ami közel húszszorosa a 2010-es szintnek. Ugyanakkor az átlagos regionális 3G és 4G ellátottság csak 25 százalékos volt, és a mobilhálózatok is még mindig csak Afrika népességének 70 százalékát szolgálják ki. A Statista adatai szerint, 2018-ban itt volt világviszonylatban a legalacsonyabb a szélessávú előfizetéssel rendelkezők aránya, 100 főre vetítve, 0,6 fő:

Find more statistics at Statista

Még a viszonylag fejlett infrastruktúrával rendelkező Észak-Afrikában is csak a népesség 60 százalékát érik el a 4G hálózatok, és ezekben a térségekben is - csakúgy, mint a Szaharától délre - változatlanul gondot jelent a stabil és megfizethető árú elektromossághoz való hozzáférés, ami változatlanul jelentős akadálya a kontinens digitális fejlődésének.