Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Global Firepower (GFP) 2019-es elemzése szerint a legtöbbet továbbra is az Egyesült Államok költ haderőre, több mint háromszor annyit, mint az őt követő Kína.
Költekezésben a harmadik helyen Szaúd-Arábia áll, viszont nekik még a legerősebb 20 ország közé sem sikerült bekerülni az összesített rangsorban.
Regionális szinten Lengyelország szerepel a legelőkelőbb helyen a GFP listáján, ők a 24. helyet foglalják el. A lengyelek után Ukrajna jön a 29. helyen, majd Csehország a 30., Románia a 40., Magyarország az 55., Ausztria az 56., Szlovákia a 60., Szerbia a 79., Szlovénia pedig a 88. helyen áll.
A repülőgépek tekintetében az Egyesült Államok vezet, őket Oroszország, Kína és India követi, míg a tankok számát tekintve az oroszok és a kínaiak is megelőzik az Egyesült Államokat. Ennél meglepőbb, hogy ugyanebben a kategóriában Észak-Korea a negyedik, Szíria pedig az ötödik.
A haditengerészeti rangsorban Észak-Korea vezet,
ez főleg a tengeralattjáróik számának tudható be. A második a rangsor ezen szegmensében Kína, őket pedig az Egyesült Államok követi.
Az összesített rangsor, amelyből kiderül, hogy mely országok rendelkeznek a legerősebb hadsereggel, az alábbi képre kattintva galéria formájában tekinthető meg.
Emberi erőforrás: a GFP szerint a háborúban az egyik legfontosabb tényező az emberi erőforrás. Emiatt az erősségi index kialakításánál figyelembe veszik a népességet, a rendelkezésre álló munkaerőt, a szolgálatra alkalmas emberek létszámát, a hadsereg teljes létszámát, és azon belül az aktívak, illetve a tartalékosok számát.
Légierő: a légierő a modern hadseregek egyik legfontosabb eleme. Az elemzés elkészítésekor elsődlegesen a vadászgépek, bombázók, csapatszállítók, helikopterek és harci helikopterek száma dominált.
Gépesített haderő: a rangsor kialakításánál fontos, hogy egy adott ország mennyi tankkal, páncélozott és egyéb gépesített járművel, szállítóeszközzel rendelkezik.
Haditengerészet: ide tartoznak többek között a repülőgép-anyahajók, a rombolók, az aknakereső hajók, valamint a tengeralattjárók. A GFP azonban nem vont le pontot az olyan országoktól, amelyeknek nincs tengere, és ezért nincs is jelentős flottája.
Természeti erőforrások: a kőolaj a modern harcászatban is döntő szerepet játszik, ezért az olyan államok, amelyeknek jelentős tartalékaik vannak, előrébb kerültek a listán. A GFP beszámítja az olajtermelést, az olajfogyasztást, valamint az olajtartalékokat is. De az az állam, ahol túl magas a fogyasztás, pontlevonást kapott.
Logisztika: a háború a logisztika csatája is, hiszen az eszközöket, járműveket és az embereket minél gyorsabban és hatékonyabban kell eljuttatni egyik helyről a másikra. Itt a GFP figyelembe vette a munkaerőt, a kereskedelmet, valamint az ország hétköznapi infrastruktúrájának fejlettségét.
Földrajz: ennek akkor van jelentősége, ha egy állam védekező szerepet vállal egy háborúban. Az inváziót sokkal könnyebb megállítani, ha egy ország jó természeti adottságokkal rendelkezik. Fontos az is, hogy a nukleáris fegyvereket közvetlenül nem vették fel a listát befolyásoló tényezők közé, azonban azok az államok, amelyek feltételezhetően, vagy bizonyítottan rendelkeznek atomfegyverekkel, bónuszpontokat kaptak.
Továbbá a NATO-tagoknak is jár plusz pont, hiszen ők elméletileg szövetségesek, így egy esetleges konfliktus esetén egymás segítségére sietnek. A politikai és katonai irányítást nem vizsgálják, mert a GFP szerint ez erősen szubjektív szempont. Az erősségi indexnél fontos még az adott ország gazdasági potenciálja, helyzete.
Lapozzon a következő oldalra, ahol megmutatjuk, hogy a különböző államok mennyit költenek évente haderejük fejlesztésére, hány tankkal, repülőgéppel és katonával rendelkeznek, illetve milyen erősségi pontszámot kaptak.
