A streaming annyit tesz, hogy a felhasználó egy internet-összeköttetésben lévő eszköz - legyen az számítógép, tablet vagy mobiltelefon - segítségével általában hang-, vagy videótartalmakat játszik le, mindezt úgy, hogy nem tölti le azokat a készülékére, hanem online tekinti meg, vagy hallgatja azokat. A YouTube egy klasszikus példa, bár nem a modern értelemben vett streaming platformról beszélünk, de a videómegosztón a felhasználók az internet segítségével képesek tartalmakat megtekinteni úgy, hogy a lejátszás már azelőtt elindulna, mielőtt a teljes videó betölt.
A streaming és a streamelés tágabb jelentésű szavak, de leggyakrabban akkor használjuk őket, amikor videókat nézünk vagy zenét hallgatunk a fentebb említett módszerrel.
Az elmúlt években azonban a szegmens teljesen eltávolodott az olyan videómegosztó portáloktól, mint a YouTube, és ma már nem a néhány perces videók kerültek előtérbe, hanem a sorozatok és a filmek, amelyeket az előfizető bármikor, kedve szerint és általában reklámok nélkül tekinthet meg.
A streaming-korszak legismertebb szereplője és egyben legnagyobb úttörője a Netflix. A cég kezdetekben egy olyan szolgáltatást kínált, amely különböző havidíjakért cserébe bizonyos számú DVD-filmet küldött ki a felhasználóknak, majd amint az ügyfél visszaküldte azokat, a cég máris postázta az újabbakat. Ezt követően 2007-ben tért át a Netflix a video-streamingre, azonban mai napig elérhető a DVD kölcsönzős szolgáltatása is, bár ez már csak a bevételek egy elenyésző részét adja.
A ma ismert streaming platformok sajátossága, hogy prémium, elsősorban sehol máshol nem elérhető tartalmakkal vonzza be az előfizetőket.
Érdemes utalni arra is, hogy az egykor Magyarországon is népszerű on demand videótárakkal szemben a streaming lényege éppen az, hogy a szolgáltatót kizárva, megkerülve juttatja el a tartalmakat a fogyasztókhoz.
A Netflix továbbra is piacvezető a videós streaming szolgáltatók között, azonban az elmúlt években az Amazon és a Hulu mellett több új versenytárs is felbukkant a piacon. A Netflix legnagyobb riválisa jelenleg egyértelműen a tavaly indult Disney+, de a jövőben komoly játékossá nőheti ki magát a kezdeti nehézségekkel küzdő Apple TV Plus, valamint a sorozatok szerelmesei számára jól ismert HBO is, amely idén májusban mutatja be HBO Max néven saját streaming szolgáltatását (és van már egy HBO Go néven ismert streaming szolgáltatása is).
A prémium, az OTT (Over The Top) tartalmak előállításában - a streaming szolgáltatók közül jelenleg - a Netflix verhetetlen, és javarészt ennek is köszönheti elképesztő sikerét. A platform első közönségsikere a Kevin Spacey főszereplésével készült Kártyavár volt, majd ezután gyakorlatilag futószalagon szállították a sikereket.
2017-ben bemutatták a 13 okom volt sorozatot, amely a tinédzserek nagy kedvence lett, de a Stranger Things, A korona és a Narancs az új fekete is már régóta a közönség kedvence.
Persze nem csak amerikai sorozatok készülnek a Netflixnél, mivel előszeretettel gyártanak francia, lengyel, német, kínai vagy éppen spanyol sorozatot. Ezek közül a legnagyobb sikere egyértelműen a Nagy pénzrablásnak volt, de a német Sötétség is gyorsan a kritikusok kedvence lett.
A sorozatok mellett a filmek és dokumentumfilmek világában is voltak nagy dobások a Netflixnél. A Winter on Fire című dokufilmet korábban Oscar-díjra is jelölték, és idén az Ír, illetve a Házassági történet is versenyezni fog a legnevesebb filmes fesztiválokon.
Az elmúlt időszakban egyértelműen érzékelhető, hogy nagyon felpörgött a streaming világ, és a piaci szereplők egyre nagyobb és nagyobb összegeket költenek önálló tartalom gyártására.
A Disney+ például tavaly év végén bemutatta a The Mandalorian című Star Wars-sorozatot, az Amazonnál pedig már javában készül az eddigi legdrágábbnak beharangozott sorozat, a Gyűrük Ura. Az Apple TV+ ugyan a vártnál gyengébben kezdett, de a See és a Morning Show is ott van minden idők legköltségesebb produkciói között.
A videós streaming mellett a zene streamelt változata is igen népszerű lett. Már Magyarországon is igen elterjedt a Spotify, amelynek piacvezető szerepe jelenleg megkérdőjelezhetetlen. Az üzleti modell itt is pofon egyszerű. Némi havidíjért az előfizető azt és annyit hallgat, amit és amennyit csak akar. A Spotify legnagyobb kihívója a gyorsan erősödő Apple Music mellett a YouTube lehet, ahol nemrég mutatták be az előfizetéses szolgáltatásuk keretében a YouTube Musicot, amelyet a Spotify vetélytársának szánnak.
A Spotify a prémium csomag mellett egy ingyeneset is kínál a felhasználóknak, tavaly októberben pedig a vállalat elérte a 248 millió aktív havi felhasználót, akik közül 113 millióan fizetnek a szolgáltatásért. Az előfizetéssel többek között olyan opciók válnak elérhetővé, mint a zeneszámok letöltése és az internetkapcsolat nélküli zenehallgatás, továbbá reklámok sincsenek.
A vállalat 2019 februárjában jelentett először profitot, vagyis 13 év kellett ahhoz, hogy nyereségesen tudjanak működni. Ez is jól jelzi, hogy a streaming iparág óriásai a rohamos növekedés ellenére is sok ideig pénznyelőként üzemelnek.
Tavaly februárban Daniel Ek, a Spotify vezérigazgatója arról beszélt, hogy jelenleg a vizuális piac 1000 milliárd dollárt ér, miközben az auditív csupán 100 milliárdot.
Szerinte viszont a szemünk nem ér 10-szer többet a fülünknél, és ezt be is kívánja bizonyítani. A Spotify-nál hisznek abban, hogy az embereket át lehet csábítani a tévéképernyők elől platformjukra, ahol zenéket és podcastocat hallgatnak majd.
Egyre gyakrabban indulnak kampányok annak érdekében, hogy az emberek csökkentsék a képernyők előtt töltött időt, ez pedig nagy lehetőség az olyan zenei streaming platformok számára, mint a Spotify.