Bundles of Liberian dollars rest on the table of a money exchanger in Monrovia the capital of Liberia 03 October 2005. The country has been crippled by 14 years of civil war, there is no running water or electricity and the unemployment rate is arround 97%. Elections scheduled for 11 October 2005 are to put an end to the political transition process led by President Charles Gyude Wade, who took office in October 2003, two months after the end of 14 years of civil war and the departure into exile of former President Charles Taylor. AFP PHOTO ISSOUF SANOGO / AFP PHOTO / ISSOUF SANOGO
Vágólapra másolva!
Az afrikai kontinensen általános optimizmus uralkodik a 2020-as évvel kapcsolatban. Az országok vezetőinek többsége szerint jól teljesít majd a régió, azonban az elemzők szerint súlyos kockázatok is fenyegetik a térséget. Az EXX Africa elemzése most rámutatott, mire érdemes figyelni Afrikával kapcsolatban az idei évben.
Miközben a befektetők és az országok vezetői sokat várnak Afrikától 2020-ban, az EXX Africa kockázati tanácsadó cég éves jelentése több súlyos veszélyforrást is azonosított a kontinensen. Ezek közé tartoznak a politikai bizonytalanságok, a gyengélkedő gazdasági növekedés, valamint a fokozódó befektetői verseny a privatizált cégekért és az infrastrukturális üzletekért. Mindazonáltal nagy nyertesei és vesztesei is lesznek majd ennek az évnek.
Nyertesek
A nemzetközi befektetések szempontjából Mozambik lehet a térség egyik kiemelt győztese.
Az országban ugyanis idén komoly fordulat jöhet azt követően, hogy korábban Mozambik az adósságválságról, a devizapiaci összeomlásról, valamint a rossz kormányzásról volt ismert.
A földgázszektorba irányuló masszív nemzetközi beruházások azonban komoly fordulatot hozhatnak az idei évben. A jelentés kiemelte, egy esetleges IMF támogatás javíthatja a helyi bankrendszer teljesítményét, ami szintén optimizmusra ad okot.
Ezzel együtt Dél-Afrikában is kedvező év lehet az idei, noha a térség iparilag legfejlettebb gazdasága komoly ellenszelekkel néz szembe. Az elnök, Cyril Ramaphosa súlyos társadalmi ellenállással küzd, miközben a gazdasági növekedés szerény, elsősorban a kormány reformjainak akadozása miatt.
Kína összesen 2 milliárd dolláros infrastrukturális beruházást tervez Ghánában, melynek első fázisát a pekingi kormány most nyilvánosságra is hozta. Ezzel úgy tűnik, folytatódik az ázsiai óriás gazdasági terjeszkedése Afrikában. Az első körben Kína útépítési projekteket hajtana végre Ghánában, ami viszont csak egy része volna az összesen 2 milliárd dollár értékű infrastrukturális beruházáscsomagnak az afrikai országban.
Az EXX Africa viszont úgy számol, hogy a vezetés az idei évben képes lesz visszaállítani a gazdasági stabilitást. Ehhez azonban az kell, hogy Ramaphosa felpörgesse a reformokat, és helyreálljon az országba vetett befektetői bizalom.
Eközben Egyiptom már három éve élvezi a gazdasági stabilizálódás előnyeit, és az idei évben az ország javára válnak majd az erőfeszítések.
Várhatóan javulni fognak az életkörülmények és egyre több külföldi beruházás is érkezik az országba. Ez pedig azzal is jár majd, hogy Egyiptom gazdasága egyre több lábon áll majd.
A fentieknél bizonytalanabb Tunézia helyzete. Az ország akkor kerülhet be a nyertesek közé, ha az új kormánynak sikerül egyben maradnia, és beindítania a gazdasági növekedést. Hasonló helyzetben van Etiópia is, ahol azon múlik majd az idei teljesítmény, hogy a kormány privatizációs reformjai hogy alakulnak, illetve békések lesznek-e a következő választások.
Vesztesek
A legnagyobb veszélyben Burkina Faso lehet 2020-ban, ahol az ország biztonsági apparátusa nincs eléggé felkészülve az esetleges terrorcselekményekre – ez pedig alapjaiban áshatja alá az ország mindenfajta fejlődési lehetőségeit az idei évben.
Szintén nehéz a helyzet Guineában, ahol a bányaipar fellendülését erősen fenyegeti, hogy Alpha Condé elnök alkotmányellenesen kíván indulni a harmadik ciklusáért, amivel komoly ellenállásba ütközik az országban. A polgári és katonai ellenállás lehetősége pedig azzal fenyeget, hogy olyannyira elmérgesedik a helyzet, hogy a befektetők is távol tartják magukat az országtól.
A legnagyobb kockázatot a politikai és gazdasági elégedetlenségek jelenthetik idén Afrika országaiban Forrás: AFP/Jekesai Njikizana
A harmadik legerősebb nyugat-afrikai gazdaság, Libéria is nehéz év előtt áll, ahol az országot nem csupán gazdasági válság, csökkenő termelékenység, elszabadult infláció, de komoly folyó fizetési mérleg hiány is sújtja. Ehhez jön még, hogy George Weah elnök egyre komolyabb elégedetlenséggel néz szembe, mivel a kormány nem tud gátat szabni a gazdaság zuhanásának és az infláció emelkedésének. Eközben a politikai ellenzék egyre erőteljesebben harcol a vezetés ellen, ami komoly kockázatokat jelent 2020-ra.
Ha délebbre tekintünk, Zimbabwe egy évtizede nem látott súlyos gazdasági válságban van.
A szárnyaló infláció mellett élelmiszer-, gyógyszer-, üzemanyag-, és energiahiány is nehezíti az életet. Ráadásul a várakozások szerint idén 13 százalékkal zsugorodhat az ország gazdasága, amivel Zimbabwe a másik legkockázatosabb ország Burkina Faso mellett.
Végül Zambia is súlyos nehézségegekkel néz szembe, mivel az országban összeomolhat a teljes energiaellátás, mivel a rendkívül magas adósságszintek miatt az ország képtelen lehet kifizetni az importot, amely lehetővé teszi az elektromos áram kínálatot – egy ilyen helyzet pedig teljes adósságválsághoz vezethet.
Az öt legnagyobb kockázat
Az első legfontosabb kockázati trend, amelyet az EXX Africa azonosított, az országos választásokból adódó bizonytalanságok.
A kontinensen az alábbi hat országban tartanak idén választásokat: Burkina Faso, Közép-afrikai Köztársaság, Elefántcsontpart, Ghána, Guinea és Togo.
Ezen kívül nem országos választások lesznek még Etiópiában, a Seychelles-szigeteken, valamint Tanzániában.
Ezek azért fontosak, mert a legtöbb országban a kormányzó pártok jelentős ellenállással néznek szembe, elsősorban a gazdaságilag marginalizált fiatalok felől – növelve ezzel az instabilitás kockázatát. A jelentés kiemelte, egyes helyeken az ellenállások akár utcai lázadásokba is torkollhatnak.
A második kockázat tehát abból fakad, hogy egyes országokban a választásoktól függetlenül is fennáll az esetleges erőszakos összecsapások veszélye – ami elrettentheti a potenciális befektetőket.
Alighogy bejelentették, máris hangos viták kezdődtek az új afrikai közös pénzről, az Eco-ról, melyet a 15 nyugat-afrikai országot összefogó gazdasági tömörülés, az ECOWAS államai vezetnek be, mégpedig a tervek szerint már jövőre. Abban több elemző egyetért, az új pénznek lennének egyértelműen pozitív hozadékai a gazdasági fejlődés szempontjából, amiket a statisztikákon túl, a hétköznapokban az emberek is érzékelnének.
A harmadik és a negyedik kockázat egyaránt gazdasági jellegű. Egyfelől a kereskedelemben kérdéses az Afrikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (AfCFTA) jövője. A kereskedelmi övezet létrehozása azt célozza meg, hogy gazdasági egységbe kovácsoljon 54 országot, azonban a jelenlegi politikai trendek erősen veszélyeztetik a projektet.
Másfelől a gazdasági egység kialakításának nehézségeit erősíti, hogy 15 nyugat-afrikai frankofón ország (az ECOWAS szövetség államai) idén lecserélné az eddig használt afrikai valutaközösségi frankot, és bevezetné az új ecót.
Az EXX Africa listáján az egyik legnagyobb kockázatot az jelenti a térségben, hogy kaotikus lesz a tervezett átállás az új fizetőeszközre.
Végül Dél- és Kelet-Afrikában egyre nagyobb kockázatot jelentenek az élelmiszerbiztonsági problémák, melyek az áramszünetek és a vízhiányok miatt alakultak ki – ehhez jönnek még a belső feszültségek, az országok közti viták, valamint a kontrollálatlan migráció is. Itt a leginkább érintett országok közül Zambiát és a Zimbabwét emelte ki a jelentés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
