Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Továbbra is Libanonban tartózkodik Carlos Ghosn, a Nissan, Renault és Mitsubishi sikkasztással vádolt volt elnök-vezérigazgatója, aki Japánban várta házi őrizetben a perét, ahonnan tavaly év végén megszökött. Az autóipar egyik legfelkészültebb topmenedzsereként tartották számon, miután megmentette és felfuttatta az ezredfordulón a csőd szélén tántorgó Nissant. A távol-keleti szigetországban ezért hihetetlen tisztelet övezte és világszerte az autóipar egyik császárának tartották.
Japán legjobban fizetett cégvezetője a Nissan, a Renault és a Mitsubishi részvételével létrehozott autóipari szövetség, egyúttal mindhárom autógyártó első embere is volt,
míg Tokióban tavaly november 19-én őrizetbe nem vették, és előzetes letartóztatásba nem helyezték pénzügyi vétségek miatt.
Ghosn valamivel több mint egy évvel ezelőtt Japánban keveredett komoly bajba, miután megvádolták azzal, hogy súlyosan megsértette az ottani pénzügyi szabályokat. A most 65 éves vezetőt 2018 novemberében őrizetbe vették, később szabadon engedték, majd ismét letartóztatták. Végül több mint száz nap vizsgálati fogság után 1,5 milliárd jen (mintegy 4 milliárd forint) óvadék ellenében házi őrizetbe került tokiói otthonában, és itt várta az ügyében lefolytatandó bírósági eljárást.
Az ellene felhozott vádak szerint személyes céljaira használta fel a vállalat erőforrásait.
Alapvetően három bűncselekménnyel vádolják.
Egyrészt öt év alatt a ténylegesnél ötmilliárd jennel kevesebb jövedelmet jelentett a Nissan eredménybeszámolóiban, másodsorban „jelentős pénzügyi szabálytalanságokat" követett el. Harmadrészt pedig céges pénzügyi forrásokat fordított személyes célokra, privát vagyonkezelő cégének veszteségeit a Nissannal számoltatta el, valamint a cégnek szóló külföldi utalásokat irányított át saját számláira. Az üzletember viszont teljesen ártatlannak tartja magát, egyúttal arra hivatkozik, hogy a Nissan az ellene indított kampánnyal akart megszabadulni a Renault befolyásától.
Tavaly december végén azután bombaként robbant a hír, hogy Ghosn házi őrizetéből megszökve, távozott Japánból.
Egyelőre nem ismert teljes mértékben, hogy a házi őrizet és a rendőrségi megfigyelés ellenére miként tudott elmenekülni az országból.
A japán sajtó szerint sehol semmilyen hivatalos nyoma nincs annak, hogy a libanoni-francia üzletember elhagyta az országot.
Az üzletemberhez közel álló források azt állítják, hogy a szökést egy biztonsági magáncég szervezte meg. Egy zenekar Ghosn tokiói lakására ment, látszólag azért, hogy játsszon a karácsonyi partiján. Később azonban az üzletembert egy hangszertokban kicsempészték a lakásból.
Innen akadálytalanul eljutott a Szinagava pályaudvarra, ahonnan a sinkanszen szuperexpresszel a Japán délnyugati részén fekvő Oszakába utazott, majd egy magánrepülőgépen távozott Törökországba, onnan pedig szülőföldjére, Libanonba vezetett az útja - állítja a Kyodo hírügynökség jelentése.
A magánrepülőgép, amellyel Ghosn megszökött, az MNG Jet török légitársaság tulajdonában van. A cég azonban az üggyel kapcsolatban sietve közölte, hogy törvényellenesen használták két repülőgépét az egykori Nissan-vezér megszöktetéséhez. Az MTI információi szerint a török légitársaság feljelentést tett légiközlekedési szolgáltatásainak törvénysértő igénybevétele miatt, és az egyik alkalmazottját hibáztatja, akit a török rendőrség őrizetbe vett.
Másfelől viszont kérdéses, mennyire hihetünk az MNG Jetnek, ugyanis a Bloomberg úgy tudja, már voltak furcsa megbízatásai a közelmúltban is. Tavaly tavasszal, a Nicolás Maduro elnök elleni tüntetések idején például aranyat szállítottak Törökország és Venezuela között. Még zavarosabbá teszi az ügyet, hogy
az egész menekítési akciót a Bloomberg értesülései szerint egy igazi nehézfiú szervezte: a kiterjedt libanoni kapcsolatokkal rendelkező Michael Taylor,
aki korábban az amerikai hadsereg zöldsapkásokként emlegetett elitkommandójában szolgált. Később fedett ügynökként dolgozott, majd saját biztonsági céget alapított, amely az afgán védelmi erők kiképzésében is részt vett a Pentagon megbízásából. 2010-ben pedig pénzmosásért letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
Időközben Ghosn közleményt is kiadott, majd sajtótájékoztatót is tartott Bejrútban, megerősítve ezzel, hogy valóban Libanonban tartózkodik, de arról nem árult el semmit, hogyan került oda. Szökésével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy azért menekült el Japánból, mert az ottani igazságszolgáltatás szerinte elfogult, eleve bűnösnek tekintették és túszul ejtették őt, alapvető emberi jogait semmibe vették, és végső soron az „igazságtalanság és üldöztetés" elől menekült el a távol-keleti országból.
Megérkezését követően még a libanoni államfő is fogadta, és a közel-keleti állam részéről azt közölték, hogy Ghosn legálisan lépett be az országba, francia útlevelet és libanoni személyi okmányt mutatott fel a határon. Ebből a kijelentésből rögtön némi diplomáciai bonyodalom is keletkezett, mert Franciaország azonnal igyekezett tisztázni, hogy nem tudják, Ghosn hogyan használhatott francia útlevelet. A libanoni származású üzletembernek francia, libanoni és brazil útlevele is volt ugyan, de elvileg a japán bíróság mindegyiket lefoglalta.
Stephen Givens jogász, a japán jog szakértője szerint
az ártatlanságát hangoztató Ghosn szökésével egyértelműen bűncselekményt követett el, így már soha nem térhet vissza Japánba anélkül, hogy ne kellene börtönbe vonulnia.
A szakértő szerint Ghosn így patthelyzetbe került, és élete hátralévő részében aligha hagyhatja majd el Libanont.
Bár valószínűleg nem is szándékozik. Mert Libanon és Japán között ugyan nincs kiadatási egyezmény, de időközben nemzetközi elfogató parancsot is kiadtak ellene. Bejrútot azonban az Interpol sem kötelezheti Ghosn őrizetbe vételére. A bejrúti ügyészség a napokban mindenesetre kihallgatta Carlos Ghosnt, és megtiltotta neki, hogy elhagyja az országot.
Carlos Ghosn, a topmenedzser
Carlos Ghosn 1999-ben lépett a Nissan élére igazgatói tisztségben, 2000-ben nevezték ki a cég elnökének, majd 2001-ben vezérigazgatójának, 2005-ben pedig a Renault vezérigazgatójának. Neki tulajdonítható a Nissan gazdálkodásának nyereségessé tétele a Renault autógyárral létrehozott szövetség keretében. Ghosn vezetése alatt a Nissan fokozatosan eltávolodott a Japánban megszokott üzleti gyakorlattól. A Nissan agresszív tárgyalásokat folytatott a beszállítókkal, ami késhegyre menő versenyt váltott ki például az acélipari cégek között. A Nissan 2016-ban szerezte meg az ellenőrzést az üzemanyag-fogyasztási botrány miatt pénzügyi nehézségekbe keveredett Mitsubishi Motors felett. Ghosn a Mitsubishi újdonsült vezérigazgatójaként ezt a márkát is integrálta a Nissan-Renault gyártási együttműködésbe. A Nissan-Renault-Mitsubishi hármas így 2018 első fél évében át is vette a világ legnagyobb autógyártóját megillető rangot a Volkswagentől (amelyet időközben a német konszern visszaszerzett).A szakértők nem látnak esélyt Ghosn kiadatására, ám az üzletembert hamarosan be fogják idézni egy másik ügyben, egy 2008-as izraeli útjával kapcsolatban, miután feljelentés érkezett ellene. A libanoni törvények ugyanis tiltják a belépést a szomszédos Izraelbe.
Ráadásul Ghosnra nem csak Japán vadászik.
Idén szeptemberben a fizetése körüli anomáliák miatt az amerikai pénzügyi felügyelet egymillió dolláros bírságot szabott ki rá. A nyáron a francia hatóságok is nyomozást indítottak ellene, mert azzal gyanúsítják, hogy a Renault elnökeként 11 millió eurónyi céges pénzt használt fel magáncélokra, kapcsolatain keresztül pedig még azt is elintézte, hogy a versailles-i kastélyban rendezzék esküvőjét.
Ghosn egyelőre nem különösebben zavartatja magát az ellene folyó nemzetközi hajtóvadászat miatt, és a Nissan pénzén vásárolt, majd felújított 15 millió dolláros bejrúti villájában várja a további fejleményeket. Az ügy itt valószínűleg még nem ér véget, és fogunk még hallani az önmagát szerényen istennek képzelő, de vezetői kvalitásait tekintve mindenki által elismert korábbi topmenedzserről.
