A Xerox november 5-én tett először vételi ajánlatot a HP-ra, amely később azt közölte, hogy a kisebb rivális ajánlata "alulértékeli a céget és nem szolgálja a részvényesek érdekét". Az akkori közlemény szerint az igazgatótanács ugyanakkor nem zárta ki a későbbiekben az egyesülést, és kifejezte készségét a további tárgyalásokra.
A Xerox ezután már kevéssé barátságosan közelített.
A HP igazgatótanácsának megüzente: ha a vállalatvezetés november 25-éig nem fogadja el a felvásárlási javaslatát, akkor közvetlenül a részvényeseket keresi meg, és nekik tesz ajánlatot.
A HP igazgatótanácsa a határidő lejártával azonban jelezte, hogy esze ágában sincs elfogadni a vállalatot továbbra is alulértékelő ajánlatot. Jelezte továbbá, fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a Xerox képes-e előteremteni a forrásokat a vételi ajánlatban szereplő, részben készpénzes kifizetéshez. Megjegyezte továbbá, hogy a Xerox bevétele már az ötödik egymást követő negyedévben gyengébb volt a piaci várakozásoknál.
A Xerox január 6-án ismét megkereste a HP vezetőségét, amely egyelőre tántoríthatatlan.
A HP továbbra is úgy véli, hogy "a Xerox alulértékeli a céget, amely ezért még csak nem is foglalkozik a felvásárlási ajánlattal".
November elején a Xerox 33 milliárd dolláros vételi ajánlatot tett, ami egy részvényre lebontva 22 dollárt jelent. A Xerox ajánlatában az szerepelt, hogy részvényenként 17 dollárt készpénzben, a fennmaradó részt pedig Xerox-részvényekkel egyenlíti ki.
A HP piaci tőkeértéke 30 milliárd dollár, a Xeroxé jóval kisebb, 8,4 milliárd dollár.
Mindkét cég komoly kihívásokkal néz szembe, mivel csökken a printerek és az ezekhez szükséges festékpatronok iránti kereslet. Nyereségességük fenntartása érdekében költségeik csökkentésére kényszerülnek.
A HP tavalyi bevételének mintegy kétharmada a személyi számítógépek eladásából származott, ugyanakkor a működési nyereség 71 százalékát a printereket és a festékpatronokat gyártó ágazat termelte ki.