Hétfőn átlag alatti, 7,9 milliárd forintos forgalom mellett 0,11 százalékkal emelkedett a BUX. A nap nyertese a 2,43 százalékkal szárnyaló Magyar Telekom volt, az előző hetekben masszív eladói nyomás után 1,13 százalékkal pattant fel az OTP, 0,38 százalékkal tovább emelkedett a Richter, míg 1,82 százalékkal zuhant a Mol. Majd a hazai tőzsde 0,8 százalékot esett a keddi kereskedésben, és ezzel a teljesítménnyel hátul kullogott a régióban. Igaz, térségünkben mindenütt vörösben álltak a tőzsdék, igazodva a nemzetközi vezérfonalhoz. A BÉT-en a blue chipek közül
az indexcsökkenés felelőse egyértelműen az olajpapír volt, közel 4 százalékot esett, és jelentős lokális mélypontra került, a 2800-as ellenállás alá.
A többi részvény eközben óvatos oldalazást mutatott.
Szerdán felpattant a hazai tőzsde az előző napi zuhanás után: közepes, 9,6 milliárd forintos forgalom mellett 1,05 százalékkal emelkedett a BUX. A Mol 1,78 százalékkal korrigált feljebb, miután az előző nap a zsugorodó finomítói marzsok miatt nagyot zuhant; 1,61 százalékkal emelkedett az OTP és 0,66 százalékkal a Magyar Telekom, azonban minimálisan esett a Richter.
Csütörtökön a negatív nemzetközi hangulat ellenére remekelt a hazai tőzsde, de kizárólag az OTP-nek köszönhetően. Kimagasló, 14,2 milliárd forintos forgalom mellett, 0,5 százalékkal emelkedett a BUX. Kiugró, közel 10 milliárd forintos forgalommal, 2,7 százalékkal szárnyalt az OTP, így a decemberi csúcs utáni korrekció felét már ledolgozta. A többi vezető részvény azonban 1-1,3 százalékkal esett vissza. Pénteken iránykeresés után a nap végére lefordult a hazai részvénypiac a vártnál jobb német és euróövezeti beszerzési menedzser indexek hatására száguldó európai tőzsdék ellenére. Így a múlt héten a BUX mintegy 0,2 százalékkal került feljebb.
A hét nyertese az előző hetekben jelentősen visszaeső OTP volt 4,2 százalékkal,
azonban 15.000 forint közelében elakadt a szárnyalás, miután a hét elején még kétszer is a 14.000 forintos szint közelébe jutott. A hét első felének masszív zuhanása után összességében 5 százalékkal került lejjebb a Mol, amely mélypontját 2678 forintnál érte el, de innen kissé feljebb tudott kapaszkodni.
Lefordult a Richter, miután kedden kétéves csúcsot ért el 6770 forinton,
így a hetet közel egy százalékos veszteséggel zárta. Kifejezetten kedvező hírek jöttek a tengerentúlon sikeres cariprazine-nal kapcsolatban, miközben több elemző is érdemben javította a gyógyszergyártó célárát. Néhány felminősítés hatására átmenetileg 460 forint fölé lőtt ki a Magyar Telekom, hogy aztán kissé alatta zárjon, de így is 1,4 százalékos nyereséget ért el a múlt héten.
Mozgalmas hete volt a forintnak, a heti kereskedést éles fordulatok jellemezték. Hétfőn először megközelítette a történelmi mélypontot, de jelentős fordulatot hozott, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem fogadta el a likviditásbővítő devizaswaptenderre beadott ajánlatokat, ami jelképesen, 38 milliárd forinttal csökkenti a swapállományt. Ennél lényegesebb volt a lépés üzenete, ami arra utalhatott, hogy az inflációs kockázatok miatt már kezdhet kényelmetlenné válni az MNB részére a gyenge forintárfolyam.
Mindezek következtében 337-ről 334 forintig esett az euró értéke, majd kedden egy kisebb gyengülést követően még kissé tovább is erősödött. Szerdán és csütörtökön azonban két gyengülési hullám után már 337,5-nél új mélypontot ért el a hazai fizetőeszköz, viszont pénteken megint erősödött.
Így a múlt hetet minimális, 0,1 százalékos gyengüléssel fejezte be az euróval szemben,
míg a dollár ellenében – az euró gyengébb teljesítménye miatt – 0,6 százalékkal értékelődött le.
A forint közelmúltbeli gyengülését azonban nem a hazai gazdaság megítélésének romlása okozza, mert ugyanakkor a hazai törlesztéskockázati felár (CDS) az év eleje óta 20 bázisponttal, 52 bázispontra süllyedt, ami a hazai gazdaság megítélésének érdemi javulását tükrözi. A hazai CDS felár így a lengyel szint közelébe esett vissza, ami hitelbesorolás két-három fokozattal való javítását árazza. Az euró fokozatosan gyengült a dollárral szemben, majd Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének a vártnál lazább hangvételű beszéde után jelentősebben gyengült.
Piacbefolyásoló adatok és az amerikai kereskedés hiányában hétfőn szünetet tartottak az európai befektetők a pénteki emelkedés után. A piacok a héten folytatódó vállalati gyorsjelentésekre, a pénteki euróövezeti beszerzési menedzser indexekre, az EKB első idei ülésére, valamint a davosi Világgazdasági Fórumra vártak iránymutatásért. Az európai tőzsdék közül csak a DAX emelkedett 0,2 százalékkal, míg a többi 0,2-0,5 százalék körüli mértékben süllyedt.
Kissé estek az európai indexek kedden is, a kínai egészségügyi helyzet miatt aggódva (főként a hagyományos légitársaságok és a kínai kitettségű luxusipari papírok), és a vártnál jobb üzleti hangulat, illetve a kereskedelmi háború további enyhülését tükröző nyilatkozatok sem tudták pozitívba fordítani a nap végét.
A Wall Streeten is lefordultak az indexek a kereskedés végére, miután, mint kiderült az USA-ban is találtak koronavírusos megbetegedést,
amit a járványügyi hatóság is megerősített, de az IMF globális növekedést idénre és jövőre is csökkentő előrejelzései sem segítették a hangulatot, miután arra hivatkoztak, hogy a kereskedelmi konfliktusok már most érdemi károkat okoztak, és a feltörekvő piacokon is a vártnál nagyobb lassulás látszik.
Emelkedéssel kezdték a szerdai kereskedést az európai tőzsdék, mivel a befektetők abban bíztak, hogy a kínai hatóságok megfelelő intézkedéseket hoznak a koronavírus által okozott járvány megfékezésére. A délutáni órákban azonban lefordultak az európai piacok, miután
Donald Trump vámokkal fenyegette meg az európai autógyártókat, amennyiben nem sikerül kereskedelmi megállapodást kötni.
A kétoldalú kapcsolatokat amúgy is terhelik az egyes európai országok által az internetes cégekre kivetni tervezett forgalmi adók, valamint a repülőgépgyártók múltbeli állami támogatásai.
Az amerikai indexek azonban óvatosan feljebb araszoltak. Nagyot emelkedett az IBM a vártnál jobb eredményei hatására, míg esett a Netflix, mivel az elemzői előrejelzéseknél gyengébb eredményekre számít az élesedő verseny miatt. Csütörtökön a koronavírus terjedése és annak negatív gazdasági hatásai miatti félelem mozgatta a piacokat, így lefelé tartottak a tőzsdék. Az európai indexek 0,6-0,9% közötti veszteséggel zártak.
Az amerikai befektetők azonban fellélegeztek, mivel híre ment, hogy
a Gilead Sciences már teszteli az egyik gyógyszerét a koronavírus ellen,
így a Dow Jones 0,1 százalékos esése mellett a S&P 500 és a Nasdaq 0,1-0,2 százalékkal emelkedett; utóbbi új csúcson zárt. A tengerentúli részvényeket némileg visszafogták a vegyes, noha többségében vártnál jobb eredmények.
Pénteken azután hatalmasat meneteltek felfelé az európai tőzsdék, miután megkönnyebbültek a koronavírus megfelelő kínai kezelése miatt, a jó hangulatot a vártnál jobb, és a kilábalásra utaló német és euróövezeti beszerzési menedzser indexek is táplálták. Kedvező vállalati eredmények hatására eleinte tovább emelkedtek az amerikai tőzsdék is, azonban a kereskedés végére a koronavírus terjedéséről érkező hírek hatására esésbe fordultak. A hetet összességében a DAX 0,4 százalékos emelkedéssel zárta, míg a többi európai tőzsde általában 0,5-1 százalékkal csökkent, a vezető amerikai indexek pedig 0,8-1,2 százalékot veszítettek értékükből.