Deák Csaba, az intézmény kancellárja a rangos eseménnyel kapcsolatban kifejtette:
tavaly határozták el a Miskolci Egyetemen, hogy alapítanak egy díjat, és a névadónak a jogelőd Selmeci Akadémián tanító Christian Dopplert választják,
akinek a legfontosabb felfedezése az 1840-es évek elején a hanghullámok terjedését vizsgálva kimutatott, róla elnevezett effektus.
A díj célja a tisztelgés olyan, a szakterületükön maradandót alkotó tudósok előtt, akik munkásságukkal forradalmasították a tudományt.
Szeretnék az egyetemet megfelelő helyre pozicionálni a hazai és nemzetközi tudományos életben.
Torma András rektor szerint az egyetem nemzetközi láthatósága már adott, ezt mutatja például az is, hogy évente mintegy félezren szereznek angolul diplomát Miskolcon.
Eljött az ideje, hogy továbblépjünk ezen az úton, ennek egyik megtestesülése a díj alapítása, és az ismert professzor meghívása
– hangsúlyozta.
A tiszteletbeli doktori címet minden alkalommal egy külföldi és egy magyar vagy magyar származású tudósnak ítélik oda. Az egyetem fontosnak tartja, hogy a Doppler-díj olyan tudósokhoz kerüljön, akiknek a munkássága hozzájárul a 21. századi társadalmakat és kultúrákat érintő problémák megoldásához.
Thomas Christian Südhof a Miskolci Egyetemen előadást tartott kutatásairól, majd az intézmény diplomaosztóján vette át a Doppler-díjat. Az egyetemen ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte, hogy megkapta az elismerést.
Először vehetem át a Doppler-díjat, ami mindig kettőzött megtiszteltetést jelent
– fogalmazott. Majd hozzátette:
igaz, amit mondanak, valóban a Miskolci Egyetemé Magyarország legszebb campusa.
Az egyetemek 21. századi szerepéről azt mondta, alapvető missziójuk a tudás, az ipar és a gazdaság szolgálata, de a kulturális fejlődés elősegítése is.
Sokat küzdök azért, hogy ezeket a szerepeket megtarthassák az intézmények, hogy a tudás fellegvárai, templomai lehessenek
– szögezte le. Az a küldetésük, hogy tudást generáljanak, amit később a gazdaság vagy akár a kultúra használni, implementálni tud.
Thomas Christian Südhof 1955-ben született Németországban, 1975-ben kezdte meg tanulmányait az Aacheni Egyetem orvosi fakultásán, majd a Göttingeni Egyetem neurokémiai tanszékén lett tudományos segédmunkatárs. Itt kezdett az idegsejtek kutatásával foglalkozni. Doktori értekezését a Max Planck Intézetben írta, 1983 és 1986 között posztdoktori képzésben vett részt, 1986-tól saját laboratóriumban folytathatta munkáját. A professzor ekkor tért vissza korábbi kutatásához és módszeresen tanulmányozni kezdte az ingerületátvivő anyagok működését.
Csaknem két évtizednyi munkával izolálta a folyamatban részt vevő fehérjéket, meghatározta azok funkcióját,
felfedezéseiért 2013-ban Randy Schekmannal és James Rothmannal megosztva Nobel-díjat kapott.
Számos rangos nemzetközi elismerés birtokosa, az Egyesült Államokban 2002 óta tagja a Nemzeti Tudományos Akadémiának, 2017-től kezdve pedig levelező tagja a brit Royal Societynek. Jelenleg az amerikai Stanford Egyetemen dolgozik.
A másik díjazott, Forró László vajdasági magyar származású kutató, a Lausanne-i Egyetemen ért el kiemelkedő eredményeket az anyagtudományok területén.
Tevékenysége interdiszciplináris, a fémfizikától a biofizikáig terjed.
Olyan kutatási módszereket dolgozott ki, amelyek alkalmazhatóak a biológiai rendszerek tanulmányozásában is.
Ebben a témakörben a biológiai polimerek mechanikai tulajdonságait és a nanoszemcsék által kiváltott oxidatív stresszt vizsgálja. Nemzetközileg is kiemelkedő kutatóként a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.