Egy elmélet szerint az emberek gyakrabban, illetve nagyobb számban hívnak el elsőre randira valakit akkor, amikor a gazdaság lejtmenetben van. Ennek oka, hogy nehézségek esetén többen érzik magukat magányosnak, mint egyébként.
Az igazolás: az elmélet alátámasztására a Match.com oldal korábbi adatait szokták alkalmazni. A mögötte álló vállalat az internet kupidója, számos társakereső- és randioldallal, applikációval (például a Tinder), és az ezekből fakadó óriási üzleti forgalommal. A vállalat - úgy tűnik - megerősítette ezt a feltételezést: amikor bő egy évtizede beütött a krach, 2008 negyedik negyedévében hétéves rekordra ugrott a forgalmuk. Ugyanígy jelentős felhasználói aktivitást regisztráltak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.
Pénzügyi krízis idején a családok maguktól is szorosabbra húzzák a nadrágszíjat, hogy több pénzt takarítsanak meg. Ennek egyik jele - állítólag - az, hogy ilyen időszakban a még nem szobatiszta gyerekek eldobható pelenkáira is kevesebbet költenek, méghozzá úgy, hogy ritkábban cserélik azokat.
Az igazolás: az elmélet igazolását sokan közvetett bizonyítékban látják. A kiskereskedelmi adatok szerint ugyanis, a babák bőrére ajánlott ápolókrémek forgalma a 2008-as krízis idején érezhetően megnőtt, 2,8 százalékkal, míg a pelenkáké 9 százalékkal csökkent az USA-ban. Elképzelhető, hogy a szülők egy része inkább krémet vett a gyermeke számára annak kipirosodott bőrére?
Egészen meghökkentő elemzéssel rukkolt elő az IBM a témában: tanulmányukban azt állították, a történeti előzmények (a XX. század korábbi válságainak), valamint több milliónyi, közösségi médiában megjelent poszt speciális szoftverekkel való elemzésével, kimutatható, hogy gazdasági hanyatlás esetén a női lábbelik tűsarkai egyre magasabbak lesznek, és azok is maradnak.
Az igazolás: az IBM magyarázata szerint a magas tűsarok tulajdonképpen nem más, mint egyfajta menekülés a problémák elől, a vásárlók ugyanis ilyenkor a színpompás, különleges, divatos dolgok, illetve a fantázia világába vonulnak vissza. Az elmélet egyik felét ugyanakkor árnyalja az, hogy míg a tűsarkak 2008-2009-ben valóban szédítő magasságokba emelték a nőket, addig nem sokkal később újra alacsonyabbak lettek, akkor, amikor 2010-2011 fordulóján az amerikai gazdaság a magára találás jeleit kezdte mutatni.
A gazdaság gyengélkedésének egyik jele a kiskereskedelem forgalmának csökkenése - vagy mégsem? Előfordulhat ugyanis, hogy míg az emberek általában véve, visszafogják kiadásaikat, addig bizonyos dolgokra épp a megtakarítás okán költenek többet. Így lehet ez a konzerv élelmiszerekkel is, amelyek forgalomnövekedése általában a nehéz időszakokhoz köthető.
Az igazolás: válság idején valóban általános, igazolható tapasztalat, hogy az emberek visszafogják bizonyos típusú költéseiket. Bő egy évtizeddel ezelőtt, 2009-ben, a brit kiskereskedelemben a babkonzervek forgalma 23 százalékkal emelkedett meg egy év alatt. A magyarázat szerint azért, mert a szűkösebb anyagi lehetőségek miatt, jóval kevesebben és kevesebbet jártak étteremben, mint általában.
S végül, de nem utolsó sorban: egy feltételezés szerint Japánban a nők hajának hossza a gazdaság állapotára utaló biztos jelzés. Szárnyaló időkben ugyanis a nők gyakrabban mennek hajszalonokba, festetik hajukat, egyáltalán, többet törődnek azzal. Recesszió idején viszont rövidebbre vágatják hajukat, hogy ritkábban kelljen fodrászhoz menniük, spórolva annak költségein.
Az igazolás: átfogó analízis nem készült a hipotézis igazolására, de a tekintélyes japán lap, a Nikkei, beleásta magát a kérdésbe. Sikerült igazolniuk, hogy a japán nők hajukat rövidebbre vágatták az 1997-es gazdasági hanyatlás idején.