A rendkívüli ítélkezési szünetben is működnek a közjegyzők

Megváltozott ügyfélfogadási rendben továbbra is folyamatosan igénybe vehetők a közjegyzői eljárások a mindenkor érvényben lévő jogszabályi és egészségügyi keretek között. Így a kormány által elrendelt rendkívüli ítélkezési szünetben is lehet például a halaszthatatlan banki és finanszírozási ügyekben közjegyzőhöz fordulni, viszont hagyatéki tárgyalást nem tűzhetnek ki a közjegyzők. A rendkívüli ítélkezési szünet miatt március 15-étől kezdődően nem telnek a szokásos határidők a közjegyzői eljárások, így például a fizetési meghagyásos, vagy a hagyatéki eljárás esetében sem.

A kormány a kihirdetett veszélyhelyzetre való tekintettel 2020. március 15-étől rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el, amely – ellenkező rendelkezés hiányában – minden közjegyzői eljárásra,

így a havonta több tízezer ügyfelet érintő fizetési meghagyásos, valamint a hagyatéki eljárásra is vonatkozik.

Az elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet miatt a közjegyzők március 15-e óta nem tűzhetnek ki hagyatéki tárgyalást, és nem telnek az eljárásban a határidők, így például a hagyatéki perre szabott határidők sem.

A már kitűzött tárgyalások többségét várhatóan el fogják halasztani – de a kérdésben az adott közjegyző dönt.

Ha valakit korábban megidéztek a tárgyalásra, és még nem kapott a halasztásról tájékoztatást, akkor is érdeklődjön az idézést küldő közjegyzőnél, mert a helyzet változhatott, és az iroda nyitvatartása is módosulhatott.

Amennyiben a tárgyalást megtartják, akkor sem feltétlenül szükséges a személyes jelenlét, a hagyatéki tárgyalásra meghatalmazással képviselőt is küldhet maga helyett bárki.

Meghatalmazott lehet bármely hozzátartozó, örököstárs, továbbá örököstársnak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, illetve ügyvéd is. (Kivéve az a rokon, akivel ellentétesek az érdekeink vagy akivel egyezséget akarunk kötni, vagy az ő ügyvédje.)

A rendkívüli ítélkezési szünet miatt március 15-étől kezdődően (aznapot is beleértve) nem telnek a fizetési meghagyásos eljárásban a szokásos határidők sem az ügyfelek, sem a közjegyzők esetében.

Vagyis, ha valaki március 11-én átvett a postán egy fizetési meghagyást – például egy ki nem fizetett számlatartozás miatt –, akkor csak 3 nap telt el a szokásos 15 napos ellentmondási határidőből, ami majd akkor folytatódik tovább, ha a jogalkotó megszüntette a rendkívüli ítélkezési szünetet. A negyedik ellentmondási nap így a megszüntetés hatályba lépését követő napon (nem munkanapon, hanem naptári napon!) kezdődik.

Fontos ügyekben a rendkívüli ítélkezési szünetben is lehet közjegyzőhöz fordulni Forrás: Shutterstock

Annak ellenére, hogy a határidő nem telik, ha valaki fizetési meghagyást kap, az átmeneti időszakban is lehetősége van ellentmondással élni. Sőt, ha átmeneti pénzzavarba kerül, érdemes mielőbb fizetési halasztást, vagy részletfizetést kérnie a közjegyzőtől. Ha valaki ez ügyben intézkedni szeretne, elektronikus úton (e-aláírásra alkalmas személyi igazolvánnyal, vagy minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel erre van lehetőség), vagy magánszemély esetén postai beadvány útján tegye.

Továbbra is lehet fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni,

ugyanakkor a közjegyzőt nem köti a szokásos – elektronikus ügyintézés esetén 3 munkanapos, egyéb esetben 15 napos – határidő. Ettől függetlenül a közjegyzők az elektronikus úton benyújtott kérelmeket – a kérelmek 99 százalék ilyen – továbbra ki fogják bocsátani.

Egyes közjegyzői eljárások óvintézkedések mellett ítélkezési szünet alatt is igénybe vehetők. A MOKK és a területi közjegyzői kamarák folyamatosan figyelemmel kísérik és biztosítják a közjegyzői eljárások folyamatosságát a mindenkor érvényben lévő jogszabályi és egészségügyi keretek között. A közjegyzői irodák a torlódások elkerülése érdekében megváltozott ügyfélfogadási időben és rendben, előzetes bejelentkezés alapján fogadják az ügyfeleket. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a valóban halaszthatatlan ügyeknek - ez vonatkozik a finanszírozással érintett ügyekre, azaz a banki ügyletekre is.

Így továbbra is lehet például a lakás, vagy egyéb hitelekhez kapcsolódó közjegyzői okiratot készíttetni, másolatot hitelesíttetni, aláírási címpéldányt vagy egészségügyi nyilatkozatot tenni.

A MOKK felhívja a figyelmet, hogy érvényes végrendeletet nem csak közjegyző előtt lehet tenni, hanem magánokirati formában is, amely később is bejegyeztethető a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, ha azt letétbe helyezik közjegyzőnél.

Ezért végrendeletet saját és mások egészségének védelme érdekében szinte mindenki saját maga is készíthet.

A MOKK arra kér minden ügyfelet, hogy az ügyféltorlódás elkerülése érdekében minden esetben előzetesen egyeztessen a választott vagy az adott ügyben illetékes közjegyzői irodával a félfogadásról, így az ügyek intézése jelenleg a megszokottól eltérő szervezést igényel. Szükség esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához és a területi közjegyzői kamarákhoz is fordulhatnak e-mailben, vagy telefonon. Ahol az adott eljárásban lehetőség van az elektronikus ügyintézésre, úgy válasszák ezt az utat ügyeik intézésére. A közjegyzőkereső itt érhető el.

Magánszemélyek számára az alábbi eljárások intézhetők elektronikusan vagy postai úton:

• igazságügyi szakértő kirendelése
• előzetes bizonyítási eljárás
• beadványok előterjesztése hagyatéki eljárásban
• fizetési meghagyásos eljárás
• hitelbiztosítéki nyilvántartásos ügyek

Az elektronikus ügyintézéshez többnyire – például a hagyatéki eljárásban elegendő az ÁNYK program használata, a fizetési meghagyásos eljáráshoz minősített e-aláírás és időbélyegző, vagy e-aláírásra alkalmas személyi igazolvány (utóbbi csak magánszemélyeknél jó) szükséges.

Az elektronikus ügyintézésről bővebb információ itt olvasható.

Csak személyesen intézhető ügyek:

• végrendelkezés
• élettársi nyilatkozat fennállásáról és fenn nem állásáról tett nyilatkozat
• közjegyzői okirat-szerkesztési eljárás
• házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába történő bejegyzés

Ugyanakkor az okirat-szerkesztési eljárásban az eljárást megindító kérelem elektronikusan is előterjeszthető.