Adóügyekben nem módosulnak a határidők a rendkívüli ítélkezési szünetben
![bérszámfejtés, fizetési elszámolás, fizetett szabadság, munka törvénykönyve, Kathleen Malone adóbevallásokat vizsgál a Kentucky állam beli Covingtonban, illusztráció](https://cdn.origo.hu/2023/12/u4fS35qTO8h2QgjNfhW3Gx0EwY6mL3S0ks41xvO31nw/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzNjNjA0OGNiOThhMjQ5ODc5MjcwMDIyYmViMmQyODYw.webp)
Fontos azonban, hogy a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése
az adóhatóság előtti határidőket nem érinti.
Az adójogszabályok számos esetben szigorú eljárási határidőket szabnak a vállalkozásoknak és az adóhatóságnak egyaránt, melyekre nem vonatkozik a rendkívüli ítélkezési szünet.
„A rendkívüli ítélkezési szünet az adóhatósággal szembeni perindítási határidőt sem hosszabbítja meg. Vagyis,
ha az adóhatósági határozattal szemben bírósági felülvizsgálatot akarunk, akkor a keresetlevelet a veszélyhelyzet ellenére is a törvényben előírt 30 napos határidőn belül
kell benyújtani" – hangsúlyozta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.
Feltehetőleg a legtöbb vállalkozás számára a szokásosnál lényegesen nehezebb a határidők megtartása a kialakult veszélyhelyzet miatt.
Erre az esetre jelenthet megoldást az ún. igazolás jogintézménye,
aminek útján a vállalkozások az akadályoztatás pontos megjelölésével a legtöbb esetben kimenthetik magukat a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei alól.