Koronavírus, ebola, H1N1: óriási a globális járványok ára

Medecins Sans Frontieres (MSF) medical staff wearing protective clothing treat the body of an Ebola victim at their facility in Kailahun, on August 14, 2014. Kailahun along with the Kenema district is at the epicentre of the worst epidemic of Ebola since its discovery four decades ago. The death toll stands at more than 1,000. The Ebola epidemic in West Africa claimed a fourth victim in Nigeria on August 14 while the United States ordered the evacuation of diplomats' families from Sierra Leone and analysts warned of a heavy economic toll on the stricken region. AFP PHOTO/Carl de Souza (Photo by CARL DE SOUZA / AFP)

Napjaink megkerülhetetlen témája a COVID-19 koronavírus, amelyre nemcsak a közvélemény figyel, hanem a gazdasági szakemberek is. Hogy milyen hatással lesz a globális és helyi piacokra a koronavírus, azt egyelőre nem lehet megmondani, de az elmúlt 20 évben bőven volt példa hasonló járványokra. Összeszedtük a XXI. század legnagyobb járványainak gazdasági hatásait.

Március 4-re a COVID-19 nevű koronavírus a világ 81 országában jelent meg. Ez idő alatt összesen 93 160 embert fertőzött meg,

míg a halottak száma márciusra átlépte a háromezret, jelenleg 3198.

Ez azt jelenti, hogy a COVID-19

halálozási rátája jelenleg 3,4 százalék.

Fertőzések száma és eloszlása Forrás: HTTPS://GISANDDATA.MAPS.ARCGIS.COM/

Azok ellenére, hogy az új koronavírus leginkább Kínában van jelen (80 270 megbetegedés, 2871 halott Hupej tartományban), annak gazdasági hatásai globálisak, és az európai piacokat is érzékenyen érintik. Erről bővebben itt írt az Origo gazdaság rovata:

Így hatott eddig a koronavírus Európa gazdaságaira

Növekszik a koronavírus gazdasági hatása Európára, miután Olaszország északi régiójában drasztikusan megnőtt a fertőzöttek száma. A járvány igencsak megmozgatta a tőzsdéket, de egyre komolyabb makrogazdasági gondok is adódhatnak a járványból a kontinensen. Az elmúlt héten a 2008-as válság óta nem látott mértékben estek az értékek a világ tőzsdéin, ahogy fokozódott a piaci pánik a járvány terjedése miatt.

A Vuhanból induló koronavírus gazdaságra gyakorolt negatív hatásai egyelőre nehezen megbecsülhetőek, de néhány tény már most rendelkezésre áll:

Az S&P 500, a Dow és a Nasdaq is

több mint 10 százalékot gyengült február végén az idei csúcshoz képest.

3386 dollárról esett be az S&P 500 Forrás: Google

A turizmus visszaesése nemcsak a helyi gazdaságokat, hanem olyan iparágakat is megroppanthat, mint a repülőipar, vagy a sétahajózás.

Mélyponton az olajár,

egész 2019-ben nem volt olyan olcsó a WTI-keverék hordónkénti ára, mint február 28-án.

Éves negatív rekordon az olaj ára Forrás: oilprice.com

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) március 2-án kiadott világgazdasági előrejelzésében azt írja, hogy a világgazdasági növekedés a tavalyi 2,9 százalék után az idén legfeljebb 2,4 százalékos lehet, a legalacsonyabb 2009 óta.

Ha a vírusfertőzés elterjed Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában,

a növekedési ütem akár 1,5 százalékra is csökkenhet.

De milyen hatásai voltak eddig a XXI. század legveszélyesebb járványainak a gazdaságra?

Koronavírusok: SARS (2003) és MERS (2012-2014)

A COVID-19-hez hasonló, úgynevezett koronavírusos járványok már korábban is előfordultak. A legismertebb ilyen példa a spanyolnátha, amely 1918-ban söpört végig a világon. Akkor a Föld népességének egyharmada megbetegedett (500 millió ember), és a járvány 50 millió halálos áldozatot követelt. Fontos megemlíteni, hogy ekkor még kezdetleges gyógyszerek álltak rendelkezésre, például nem voltak ismertek az antibiotikumok; a penicillint csak 1942-ben próbálták ki először emberen.

Tábori kórház Kansasban, a spanyolnátha-járvány idején Forrás: Wikimedia Commons

Azonban a koronavírus kifejezéssel széleskörűen a világ csak a SARS-vírus 2003-as felbukkanásakor találkozott. A SARS (Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) a COVID-19-hez hasonlóan Kínából indult, 2003-ban Kuangtung tartományban regisztrálták az első beteget.

A vírus összesen 37 országban jelent meg, összesen 8096 megbetegedést okozott, viszont a betegek 9,6 százaléka, összesen 774 ember meghalt.

Ez azt jelenti, hogy a COVID-19 ugyan gyorsabban terjed, számszerűen több ember kapta el és halt meg benne, de arányaiban kevésbé veszélyes, mint a SARS.

A COVID-19 terjedésének oka a hosszabb, akár 14 napos lappangási idő.

SARS-központ Kanadában Forrás: AFP/J.P. Moczulski

De milyen gazdasági hatásai voltak a SARS-nak?

A SARS egy rendkívül halálos betegség volt, amely azonban gyakorlatilag egyik napról a másikra eltűnt; megbetegedéseket 2003 februárja és júliusa között regisztráltak.

Ezek ellenére a fertőzött területeken a turizmus és a kiskereskedelmi forgalom is jelentősen visszaesett,

és 40-80 milliárd dollár közé tehető az akkori gazdasági veszteség

– írja a The Balance.

A Bloomberg azt írja, hogy a kínai gazdaság negyedéves növekedési üteme 11,1 százalékról 9,1 százalékra esett, majd a harmadik negyedben 10 százalékosra korrigált. A Reuters szerint

az ázsiai légitársaságok 6 milliárd dollártól, míg az amerikaiak 1 milliárd dollártól estek el.

A Világbank becslése szerint a SARS-szal kapcsolatos vesztesége Kínának 14,8 milliárd dollár volt.
Már most kijelenthető, hogy annál jóval nagyobb visszaesés várható a COVID-19 miatt globálisan. Ennek egyik oka, hogy Kína akkor a világ gazdaságának mindössze 4 százalékát tette ki,

mára ez az arány 17 százalékra emelkedett.

Ideiglenes ellátóközpont a SARS idején Szingapúrban Forrás: SINGAPORE PRESS HOLDINGS/Thomas White

A MERS, más néven a közel-keleti légúti koronavírus, kevésbé ismert koronavírus. 2012-ben fedezték fel először egy szaúd-arábiai férfiban,

majd összesen 27 országban jelent meg, köztük Nagy-Britanniában és Ausztriában is.

A WHO összesítése szerint a betegséggel 2494-en fertőződtek meg, 858-an haltak meg, ami azt jelenti, hogy kifejezetten halálos vírusról volt szó,

34,4 százaléka a fertőzötteknek meghalt.

Szaúd-Arábiában maszkos emberek a MERS-vírus matt Forrás: AFP/Fayez Nureldine

A JP Morgan azt írja, hogy a MERS miatt 2015 júniusa és decembere között az ázsiai járatok 25 százalékát törölték, míg a repülőterek forgalma 14 százalékkal csökkent.

Ebolajárvány (2014)

A 2014-es ebolajárvány óriási pusztítást végzett Afrika nyugati részén, ahol összesen 28 639 ember kapta el a betegséget,

és több mint 11 ezer ember meg is halt.

Guinea, Libéria és Sierra Leone összesített GDP-je 2,2 milliárd dollárral csökkent 2015-ben. Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy Sierra Leone munkaerőpiacának (annak privát szektorának) felét elvesztette.

Csak ebben az évben összesen 3,6 milliárd dollárt költöttek a világ országai az ebola elleni küzdelemre.

A Világbank becslése szerint a térség 32,6 milliárd dollárt vesztett a járványt követő két évben.

Egészségügyi dolgozok Sierra Leonéban az ebolajárvány idején Forrás: AFP/Carl De Souza

A BBC összesítése szerint Sierra Leone gazdasága 30 százalékkal csökkent; leginkább a mezőgazdaság volt érintett, itt a szektor kétharmados visszaesést mutatott.

Guinea GDP-növekedésének előrejelzése 4,5 százalék volt, végül ez 3,7 százalékra esett. Az ENSZ fejlesztési programja 18 millió dollárt küldött Sierra Leone számára,

míg az élelmezésügyi világszervezet 70 millió dollárral segített a régiónak.

Dengue-láz (2003-12)

A Dengue-láz egy szúnyogok által terjesztett fertőző megbetegedés. A lázat már 1779 óta ismerték. A láz összesen 110 országban fordult elő, évente 50-100 millió ember kapja el, fél millió ember kerül miatta kórházba, és 12-25 ezer ember hal bele.

Egy 2020-as kutatás szerint a láz évente

összesen 2,1 milliárd dollárba került Észak-, Közép- és Dél-Amerikában.

Védekezés a Dengue-láz ellen Paraguayban Forrás: AFP/Norberto Duarte

H1N1 (2009)

2009-ben addig nem látott influenzajárvány söpört végig a világon. Az 'A típusú', H1N1 altípusú vírustörzs egyaránt tartalmazta a sertés-, madár- és emberi influenza génjeit, és Mexikóból indult útnak.

A WHO adatai alapján 214 országból (vagy egyéb területről) jelentettek H1N1-es megbetegedést 2009-ben, és több mint 18 ezren haltak meg.

Összesen egy év alatt 60 millió ember betegedett meg, de az alacsony halálozási arány miatt a halottak száma kevesebb mint 300 ezer volt végül.

Hőkamerás ellenőrzés a H1N1 miatt a Rafiq Hariri reptéren Bejrútban Forrás: AFP/Joseph Barrak

Magyarországon 1915 ember fertőződött meg, és a vírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma 70 volt.

A We Forum összesítése alapján

a H1N1 csak a mexikói turizmusban 5 milliárd dolláros kárt okozott,

azonban annak teljes globális hatását nehéz mérni, hiszen 2008-ban érkezett a gazdasági válság is, amelynek hatásai erősen összemosódnak a H1N1 hatásaival.

Zika (2014-16)

A Zika-vírus az eddig megismert betegségekkel ellentétben nagyon ritka esetben halálos kimenetelű. A Zika a Dengue-lázhoz hasonlóan szúnyogcsípéssel terjedt.

A 2017-es adatok szerint összesen 100 millió ember fertőződött meg a vírussal, köztük másfél millió terhes nő.

Zika-vírussal fertőzött nő gyereke Forrás: AFP

A járvány költségeit 6 és 18 milliárd közé teszik rövid távon,

azonban a születési rendellenességgel élő gyerekek gondozása miatt a hosszú távú költségek elérhetik a 39 milliárd dollárt.

A betegség általában enyhe lefolyású, nem halálos, azonban a fertőzés a terhes nők magzataira különösen veszélyes, súlyos fejlődési rendellenességet, ún. kisfejűséget (mikrokefália) okozhat, valamint más neurológiai szövődmények is felléphetnek, különösen a Guillain–Barré-szindróma.

Összességében tehát elmondható, hogy mind a fertőzöttek számában, mind a halottak számában, mind a halálozási rátában volt már veszélyesebb járvány a világon az elmúlt 20 évben, mint a mostani COVID-19 koronavírus, de nincs kizárva, hogy gazdaságilag ez lesz a legnagyobb károkat okozó globális járvány.