A világ legnagyobb integrált kőolaj- és földgázipari vállalatának számító Saudi Aramcót irányító Amin Naszír közölte, hogy napi egymillió hordóval, 12 millióról 13 millióra kell emelniük a kitermelési kapacitást.
A bejelentésre elolvadtak a korábbi nyereségek, és csökkenésre váltottak az olajárak.
Közép-európai idő szerint szerda kora délután a globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség közül az északi-tengeri Brent májusi szállításra 2,7 százalék körüli mínuszban, a 36 dolláros szinten, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) pedig szintén 2,7 százalékos veszteségben, a 33 dolláros tartományban állt az áprilisi jegyzésekben.
Napi maximumán azonban a Brent még 39,59 dolláron, 6,36 százalékos, a WTI pedig 36,33 dolláron, 5,73 százalékos nyereségben állt. A hétfőn elszenvedett 25 százalék körüli veszteség mintegy felét dolgozták le az árak szerda hajnalra azokra a reményekre, hogy az észak-amerikai olajvállalatok visszafogják a kitermelést a négyéves mélypontra került árak határára.
Az IHS Markit londoni pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport elemzői arra számítanak, hogy a Brent ára akár 30 dollár alá is lecsúszhat az olajkereslet visszaesése miatt. Szaúd-Arábia az utóbbi néhány hónapban napi 9,7 millió hordó kőolajat termelt ki, de vannak kihasználatlan kapacitásai, és a tározókban több százmillió hordó olajat halmozott fel.
A friss döntést a CNBC-nek egy elemző úgy kommentálta:
ezzel világossá vált, hogy Szaúd-Arábia megpróbál maximális nyomást helyezni Oroszországra és az Egyesült Államokra.
Az amerikai olajvállalatok azért szenvedhetik meg az olajárháborút, mert – különösen a palaszektorban működő cégek – relatíve magas költségekkel termelnek. Vagyis ha az olajár tartósan a mélyben marad, akkor az igen komoly fejfájást okoz az amerikai palaszektornak, mivel az iparági szereplők nem tudnak nyereségesen működni.
A Reuters értesülései szerint egyébként szerdán az orosz energiaügyi miniszter tanácskozást tart az ország olajvállalatainak vezetőivel. Itt minden bizonnyal felmerül majd az is, hogy fenntartsa-e Oroszország az eddigi szövetségét az OPEC-kel.
Lefelé húzzák az olajárakat azok az aggodalmak is, hogy a koronavírus-járvány súlyos csapást mérhet a gazdaságra és visszaveti az energia iránti keresletet. A világ több országában intézkedéseket hoztak a kormányok és jegybankok a járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Legutóbb, éppen reggel az angol jegybank hajtott végre váratlanul 50 bázispontos kamatcsökkentést.
Szaúd-Arábia várhatóan az idén stabilan tudna működni 40 dollár alatti olajár mellett is, de egy ilyen forgatókönyv idővel már súlyosan érintené az ország gazdaságát
– mondta Cailin Birch, az Economist Intelligence Unit (EIU) elemzője. A szakember hozzátette, jelenleg úgy tűnik, Rijád megpróbálja gyorsan sokkolni a piacot, abban reménykedve, hogy az év későbbi szakaszában az olajár stabilizálódni fog.
Az olajárak hétfőn azután omlottak össze, hogy Szaúd-Arábia bejelentette, áprilistól 6-8 dollárral csökkenti különböző nyersolajtermékei hordónkénti árát, és jelentősen, újra napi 10 millió hordó fölé viszi kitermelését.
A sivatagi királyság gyakorlatilag árháborút indított ezzel a döntésével Oroszország ellen, megtorlásul amiatt, hogy Moszkva nem volt hajlandó beleegyezni a nagy olajexportáló országok kitermelésének még erősebb visszafogásába,
hanem csak meghosszabbította volna a kitermelést jelenleg napi 1,7 millió hordóval korlátozó, március végéig érvényes megállapodást az év végéig.