Letarolták hétfőn a világ tőzsdéit

NEW YORK, NY - OCTOBER 23: People walk past the New York Stock Exchange (NYSE) on Tuesday afternoon, October 23, 2018 in New York City. Following a 500 point drop earlier in the day on Tuesday, the Dow Jones Industrial average recovered some and finished the day down 125 points. Drew Angerer/Getty Images/AFP

A részvénypiacokat is elérte hétfőn az olajpánik, aminek eredményeként az olajárak 20-30 százalék közötti zuhanása mellett masszív eladási hullám uralta a tőzsdéket. Az európai börzék többsége 8-10 százalék közti mínuszban zárt, míg az USA-ban már a kereskedés is olyan hatalmas eséssel indult, hogy bekapcsolt az automatizmus, amely felfüggesztette a kereskedést.

Hatalmas eladási hullám tarolta le hétfőn a Wall Streetet. Az amerikai tőzsdeindexek közül a Dow Jones Industrial Average 7,79 százalékot (2013,76 pontot), míg az S&P 500 index 7,68 százalékot, a technológiai cégeket tömörítő Nasdaq Composite pedig 7,29 százalékot veszített az értékéből.

A legfontosabb részvények közül az Apple 7,88, a Tesla 13,79, a Microsoft 6,72, az Amazon 5,26, míg a Facebook 6,91 százalékot bukott a hét első kereskedési napján.

Az USA öt legértékesebb technológia cége (Apple, Microsoft, Amazon, Facebook, a Google mögött álló Alphabet) mindösszesen 321,6 milliárd dollárnyi piaci értéket veszített hétfőn. A teljes elveszített összeg majdnem egyharmadát egyedül az Apple adta.

Míg a Dow Jones számára ez a nap jelentette a legrosszabb kereskedést 2008 decembere óta, az S&P 500 esetében a majdnem 7,7 százalékos veszteség még az index történetének legrosszabb 10 napja közé sem fért be – derül ki a CNBC gyűjtéséből. Noha ezzel sikerült lenyomni a 2008. október 9-én elért 7,6 százalékos egynapos mínuszt, a top10-be kerüléshez 8,8 százalékos zuhanás kellett volna.

Az Egyesült Államokban ráadásul a tőzsdenyitás után az S&P 500 index 7 százalékot meghaladó esést produkált, aminek következtében életbe lépett az automatizmus, amely ilyenkor 15 percre felfüggeszti a kereskedést.

Ez azért is különleges, mert a jelenleg hatályban lévő vészrendszer eddig még soha nem kapcsolt be rendes (tehát nem határidős) kereskedés idején. A mostani automatizmust ugyanis 2013 februárjában vezették be, miután a korábbi mechanizmus nem tudta meggátolni a 2010 májusában tapasztalt hirtelen összeomlást (flash crash).

Az S&P 500 részvényindex idei teljesítménye Forrás: Investing.com

A vészmechanizmus első szintje volt, ami most történt, vagyis a 7 százalékot meghaladó esést követő 15 perces leállás. A második szint az S&P 500 index 13 százalékos csökkenésénél lép életbe (szintén 15 perc szünet), majd a harmadik szint akkor kapcsol be, ha az index 20 százalékot esik. Utóbbi esetben a mechanizmus a nap további részére felfüggeszti a kereskedést.

Mindez egy olyan hét után jött, amikor az S&P 500 részvényindexet egyébként is felültették a hullámvasútra, és négy egymást követő napon legalább 2,5 százalékos volt a pozitív vagy negatív irányú mozgás.

Európát is elérte az olajpánik

Az amerikai tőzsdezárás előtt az európai részvényindexek is tragikus mínuszokkal zártak.

A legfontosabbak közült a német DAX 7,89 százalékot, a francia CAC 40 index 8,39 százalékot, míg az Euro Stoxx 50 mutató 8,26 százalékot zuhant.

A legnagyobb vesztes azonban egyértelműen az olasz börze volt, ott a FTSE MIB index 11,17 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést.

Összeomlott az olajár, és 30 százalékos mínuszban kezdődött a hét

Egészen 30 százalékos mínuszban kezdte a hétfőt a korai ázsiai kereskedés során az olaj. Az árfolyam azt követően omlott össze, hogy a múlt hét végén az OPEC és Oroszország nem tudott megállapodni a kitermeléscsökkentésről. Mindez pedig összeadódott az egyébként is meglévő piaci pánikkal, ami teljesen megroppantotta a nyersanyagot.

A hétfői zuhanásokra azonban már akkor számítani lehetett, amikor a korai ázsiai tőzsdenyitásokkal az olajárak 30 százalékos eséseket hoztak össze. A Brent és a WTI típusokkal egyaránt 20 százalék körüli mínuszokban kereskedtek a nap folyamán. Az olajpánik hátterében az állt, hogy miután a múlt héten az OPEC és Oroszország nem tudott megegyezni az olajkitermelés-csökkentésében, Szaúd-Arábia a hétvégén erre úgy reagált (kínálati ár csökkentése, esetleges kitermelés-növelés), hogy azt a szakértők egy „olajárháború" kirobbanásaként értékelték.

A hétfői amerikai tőzsdezárást követően a Brent és a WTI egyaránt 24-25 százalékos mínuszban volt, és a két olajtípus a hordónkénti 34-35 dolláros tartományban mozgott.

Jegybanki beavatkozás?

A piacok számára most az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit lépnek a világ nagy jegybankjai.

Az elmúlt héten számos elemzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy több központi bank is élénkítéseket hajthat végre.

Aztán az első jóslatok után jöttek is a tettek. A kisebb jegybankok kamatvágásai mellett az amerikai Fed váratlanul 50 bázispontos kamatcsökkentést jelentett be annak érdekében, hogy korlátozza a koronavírus pénzügyi hatásait – ilyen lépésre egyébként nem volt példa a pénzügyi válság óta. Majd pénteken Donald Trump elnök aláírta azt a jogszabályt, amely 8,3 milliárd dollárral segíti az egészségügyi munkálatokat.

Évtizedes gazdasági zuhanás várhat az eurózónára

Az eurózóna gazdasági növekedése akár az évtized egészében is a mélyben maradhat - figyelmeztetnek egyes elemzők. Ráadásul a kilátások már a koronavírus-járvány megjelenése előtt is igen borúsak voltak. Az egyik legnagyobb probléma az euróövezetben, hogy a sötét fellegek már a koronavírus-járvány előtt is megjelentek a régió gazdaságának egén.

Ezt követően a hétfői felfordulás során a New York-i Fed bejelentette, növelni fogja a bankok számára elérhető rövidtávú finanszírozási forrásokat – a cél ezzel az, hogy ne száradjon ki a bankrendszer, vagyis javuljon a pénzügyi szektor likviditása.

A kamatcsökkentések terén a szakértők most arra számítanak, hogy az amerikai központi bank a jövő héten esedékes márciusi ülésén 0,75 százalékponttal csökkenti majd az alapkamatot.

Mindazonáltal hétfőn az 1 százalékpontos márciusi kamatcsökkentés esélyét már 29,2 százalékra tették a piaci szereplők.