Megdöbbentő elemzés: Kínában hamarosan kitörhet a járvány második hulláma

Vuhan, 2020. március 17. Védőmaszkos munkások a Honda Dongfeng japán-kínai járműgyártó vegyesvállalat vuhani gyárában 2020. március 17-én. Ez az egyik első üzem az egész világra kiterjedő koronavírus-járvány gócpontjában,Vuhanban, a kínai Hupej tartomány székhelyén, amelynek engedélyezték, hogy újraidítsa a termelést a járvány kitörése óta. Kínában már napok óta csökken az új fertőzöttek száma. MTI/EPA/Featurchina/Shapherd Csou

Cunamihoz, pusztító tengeri szökőárhoz hasonlítják kutatók a koronavírus-fertőzés lehetséges második hullámát, ami azért söpörhet végig Kínán, mert az ország túl korán kezdte meg a szigorú korlátozó intézkedések enyhítését és a munkavállalók visszaengedését a termelő iparágakba. Ugyanakkor az Imperial College London tanulmányának ijesztő következtetésétől eltérő álláspontra helyezkedett több vezető kínai szakember: van közöttük olyan, aki már arról beszél, egy hónap múlva hivatalosan is bejelenthetik a járvány végét.

Az egyik vezető brit egyetem, az Imperial College London tudományos munkatársai jegyezte tanulmány szerint hiába került át a járvány súlypontja Európába, Kínában a javuló helyzet ellenére még korántsem múlt el a veszély. A kutatók szerint ugyanis az országot egy második kitörési hullám fenyegeti azért, mert úgy tűnik, lazul az emberek közötti távolságtartás fegyelme. Ha pedig az emberek újra intenzívebben lépnek egymással érintkezésbe, fizikai kapcsolatba, az melegágya egy második, az elsőhöz hasonlóan intenzív hullámnak - írja az Asia Times.

A szupresszió, azaz a távolságtartás másoktól, elengedhetetlenül szükséges a vírus legyőzéséhez.

A tanulmány szerint ehhez az USA-ban és az Egyesült Királyságban (ahogy minden bizonnyal más országokban is) a teljes népesség "társadalmi távolságtartása" a kívánatos minimum, az otthonokba zárkózás, a családtagok otthoni karanténja. Ezt egészíthetik ki hatékonyan az iskolabezárások, az alapfokú oktatási intézményektől kezdve az egyetemekig.

A Blue Sky Rescue, Kína legnagyobb nem kormányzati humanitárius szolgálata egy pekingi lakónegyedet fertőtlenít Forrás: MTI/EPA/Roman Pilipej

A tanulmány szerzői nem kertelnek:

álláspontjuk szerint erre az intenzív "beavatkozási csomagra" a társadalom életében egészen addig szükség van, illetve az elkülönülést addig fenn kell tartani, amíg elkészül a kórokozótól védő vakcina.

Ennek pedig a kutatók szerint legalább 18 hónap, vagy ezt is meghaladó az időtartama. Álláspontjuk szerint, ha lazulnak a szigorú elkülönülés szabályai - csökken a normál társadalmi életbe való beavatkozás mértéke -, akkor óhatatlanul felgyorsul, erőre kap a fertőzés továbbadása.

Kína és Dél-Korea esetében azt látjuk, az elkülönülés működik rövid távon. Meg kell vizsgálnunk, hogyan működne hosszú távon, és hogyan lehetne csökkenteni annak társadalmi és gazdasági költségeit"

- fogalmaznak a kutatók tanulmányukban.

Kína helyzete azért lehet aggasztó, mert nagyjából március elején megindult a fokozatos, ütemezett visszatérése az embereknek munkájukhoz, a termelés megkezdése, a hétköznapi élet helyreállása.

Sorra nyitnak újra a kiskereskedelmi egységek, szórakozóhelyek, luxusmárkák boltjai, ahogy egyre kedvezőbben alakul a járványügyi helyzet. Ám sokan ezeket a folyamatokat aggasztónak látják, és úgy vélik, ennek lesz köszönhető egy "második hullám."

"Munkavállalók milliói térnek vissza a gyárakba, étkeznek a közös kávézókban és alszanak a közös hálószobákban, így a fertőzés második hullámának kockázata igen jelentős lehet" - mondja Heiwai Tang, a Hongkongi Egyetem Kínával és globális fejlesztési kérdésekkel foglalkozó intézetének vezető munkatársa a South China Morning Postnak adott kommentárjában.

A helyzetet kínai részről nem is tagadják, sőt, megerősítik. Kína egyik magas rangú tisztviselője, az ország ENSZ-missziójának korábbi tagja elmondta, hogy a gyárak sorra nyitnak újra. Az olyan nagy gazdasági csomópontok üzemei, mint Sanghaj, Csungking, vagy Kuangtung tartomány termelőegységei, már 90 százalékban kinyitottak, és megkezdték a visszaállást a normál termelési rendre.

Védőmaszkos munkások a Honda Dongfeng japán-kínai járműgyártó vegyesvállalat vuhani gyárában 2020. március 17-én: ez az egyik első üzem a kínai Hupej tartomány székhelyén, amelynek engedélyezték, hogy újraindítsa a termelést a járvány kitörése óta Forrás: MTI/EPA/Featurchina/Shapherd Csou

"Ez csökkenteni fogja a globális ellátási láncokra gyakorolt hatását a vírusnak. Ezt [az újranyitásokat] nem pusztán a saját érdekünkben, hanem a globális közösségért érzett felelősségünk alapján is tesszük" - mondta Zhou Xiaoming. Hozzátette: a világ többi részének kell most arra készülnie, hogy egyelőre rosszabb lesz, mielőtt jobb lenne.

A kínaiak saját helyzetüket illetően optimisták.

"A tavaly decemberben indult járvány a végéhez közeledik.

Még várunk egy hónapot a hivatalos állásfoglalással, de az én személyes véleményem már most is az, hogy a határozott megelőző intézkedéseknek köszönhetően egy második kínai hullám nem túl valószínű"

- monda Cao Wei, egy pekingi centrumkórház fertőző betegségekkel foglalkozó egységének helyettes vezetője.

Védőmaszkos emberek táncolnak egy pekingi parkban 2020. március 13-án: az előző nap a kínai hatóságok közölték, hogy Kína túljutott a tüdőgyulladást okozó új koronavírus-járvány terjedésének csúcspontján, miközben az Egészségügyi Világszervezet, a WHO világjárvánnyá nyilvánította a koronavírus-fertőzést Forrás: MTI/EPA/Vu Hong

Mindezt az optimizmust ugyanakkor árnyalja néhány körülmény.

Az egyik az, hogy most Kínába inkább visszahurcolják a külföldiek a betegséget, akkor, amikor a számok alapján, az ország lehet, hogy tényleg látja már a járvány lecsengését, a krízis végét. Pekingben, Sanghajban, Kantonban és néhány más, nagyobb belépési ponton, illetve repülőtéren karanténokat állítottak fel az érkezőknek, és nem csak a külföldieknek:

a hatóságok most a hazatérő saját állampolgáraikat is elkülönítik, vagy 14 napos otthontartózkodásra szólítják fel.

A hongkongi egészségvédelmi intézet friss, március 17-én közzétett jelentése pedig használja is a fertőzés "második hulláma" kifejezést azzal kapcsolatban, hogy a most hazatérők újra behurcolhatják a már visszaszorulóban lévő fertőzést.

A másik pedig az, hogy egyes szakértők szerint Kína túl korán lazított a korlátozásokon - egyszerűen nem vár eleget addig, amíg újra beindítja a hatalmas ország ipari gőzhengerét. Csakhogy ez azzal jár, hogy a szigor enyhülésével milliók indulnak meg újra országon belül.

Kínában a belső, munkavállalással összefüggő migráció 280 millió embert érint, ami több mint a teljes, 27 országot összefogó Európai Unió munkaereje.

Az e hatalmas tömegek mozgásával kapcsolatos félelem szülte az aggódó véleményeket arról, hogy így a kínaiak egyszerűen széthordják a még potenciálisan lappangó betegséget országukon belül, ami ugyanakkora pusztítást végezhet másodjára is, mint amit elszenvedtek már.

A harmadik pedig az, hogy Kínáról a járvány kitörése után kiderült: sok mindent nem közölt transzparensen és a tények szerint a Vuhan városában kialakult helyzetről, ahonnan a járvány elindult. Elhallgatásokról, terelésről, az ottani tisztviselők inkompetenciájáról éppúgy érkeztek hírek és feltételezések, ahogy azokról a felvetésekről is, melyek Peking felelősségét firtatják a kialakult helyzetben. Hogyan bízhatnánk ezek után a kínai tájékoztatásban egy esetleges újabb kitörés veszélyével kapcsolatban? - teszik fel sokan a kérdést, még az egyébként erős állami kontroll alatt tartott kínai közösségi médiában is.

"Az emberek immunrendszere nem volt felkészülve erre az új vírusra", mondta március elején Dr. Joseph Fair epidemilógus-virológus szakértő, a washingtoni Smithsonian Intézet egyik vezető kutatója. "Ez pedig továbbra sem változott", tette hozzá, "ami megnöveli egy második hullám kockázatát a globális járványnak."