Szerdán is folytatódtak az emelkedések a globális részvénypiacon. Az ázsiai indexek erősödtek, és az európai mutatók is komoly pluszban nyitottak, valamint az amerikai határidős jegyzések is emelkedtek. Ázsiában a japán Nikkei 8 százalékkal, a dél-koreai Kospi 5.9 százalékkal, a hongkongi tőzsde 3.3 százalékkal, a kínai tőzsdék pedig 2,2-2,9 százalékkal kerültek feljebb.
Folytatódott tehát a keddi nagy menetelés, melyet elsősorban az fűtött, hogy a befektetők egyre optimistábbak lettek azzal kapcsolatban, hogy az amerikai törvényhozók elfogadják a kormány által javasolt, 2000 milliárd dolláros gazdasági mentőcsomagot.
A szerdai korai kereskedést ráadásul az is segítette, hogy kiderült, lényegében megállapodás született a mentőcsomagról, vagyis ha nem lesz további fennakadás, már csak meg kell szavazni azt.
A Takarékbank elemzői ezzel együtt jelezték, "a jegybanki totális lazítási hullámot emészti a piac egyelőre, eddig inkább pozitív előjellel, de ez bármikor változhat az megjelenő makroadatok fényében, ezen felül pedig néhány mérsékeltebben fontos amerikai makroadat érkezik."
A keddi amerikai erősödés ráadásul olyan lendületes volt, hogy a Dow Jones Industrial Average részvényindex 1933 óta a legerősebb napját produkálta, ahogy 11,37 százalékot emelkedett. Az S&P 500 index 9,4 százalékos pluszban zárt, ami a legjobb nap volt 2008 októbere óra. A technológiai cégeket tömörítő Nasdaq szintén 8,12 százalékos emelkedéssel fejezte be a napot.
Az S&P 500 esetében a 2300-2400 pont közötti szint (a keddi záróérték 2447 pont volt) már előcsalogathatja a vevőket. Ez ugyanis a 2018. decemberi mélypont tartománya.
Ez az a pont tehát, ahol a piac elkezdhet lendületet venni fölfelé – mondta a CNBC-nek Peter Boockvar, a Bleakley Advisory Group elemzője. Hozzátette, a piac most már valószínűleg beárazta a rövid távú rossz híreket, beleértve azt is, hogy a várakozások szerint a következő hetekben még súlyosbodni fog a koronavírus-járvány.
A szakember azonban hozzátette, elképzelhető, hogy a következő 1-2 hónap egy masszívabb ralit hoz a tőzsdéken, de meglátása szerint ez még nem a mélypont. Ez csupán egy mélypont, amely után még bőven lehet további zuhanás.
Fontos ugyanis látni, hogy a válságok idején rendszeresek az időszakos fölpattanások és ralik. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a befektetők már azt hiszik, véget ért a lejtmenet, elkezdenek vásárolni, majd hatalmasakat buknak, amikor újabb lendületet kap a zuhanás
– erre a legjobb példa az 1929-es világgazdasági válság időszaka volt, amellyel a jelenlegi időszak egyre több hasonlóságot mutat.
A következő időszak nagy kérdése tehát az lesz, hogy a kormányzati és jegybanki mentőcsomagok képesek lesznek-e stabilizálni a piacokat és a gazdaságokat, illetve hogy a járvány meddig tart ki. Egyfelől ugyanis sokan arra számítanak, hogy akár már az év második felében is jöhet egy V-alakú fölpattanás, vagyis a járvány elmúlásával hirtelen növekedésnek indul a világgazdaság. Másfelől azonban ez a prognózis rendkívül bizonytalan, elsősorban pont a járvány kiszámíthatatlansága miatt.
A másik nagy bizonytalansági tényező, hogy pontosan milyen gazdasági és pénzügyi hatásokkal jár majd a mostani válság.
A Goldman Sachs közgazdászai például úgy számolnak, a világgazdaságban akár 24 százalékkal is csökkenhet a GDP az idei második negyedévben, és vannak olyan elemzők, akik szerint az USA máris recesszióba süllyedt.
A következő időszakban tehát lehetnek még látványos emelkedések a tőzsdén, de az elemzői vélemények és a történelmi tapasztalatok arra utalnak, hogy érdemes rendkívül óvatosan kezelni a nagy mozgásokat.