Mindössze 22 nap. Ennyi kellett ahhoz, hogy az S&P 500 amerikai részvényindex 30 százalékot csökkenjen a legutóbbi csúcsához képest. Ez pedig a történelem valaha mért leggyorsabb esése – vagyis még az 1929-es összeomlásnál is gyorsabb.
Ez az ütem azért rémisztő, mert korábban a dobogó mindhárom helyét az 1929-ben kezdődött világválság időszaka produkálta az amerikai tőzsdén.
Az eddigi „győztes" 1934 volt 23 nappal, a második leggyorsabb zuhanást 1931-ben mérték (24 nap), míg a harmadik 1929 lett 31 nappal
– derül ki a Bank of America Securities elemzéséből.
Összevetésképpen, az 1987-es nagy szakadás idején a 30 százalékos csökkenésre 38 napra, míg 2008-as válság idején 271 napra volt szükség – utóbbi esetében a lejtmenet már 2007 októberében elkezdődött.
Az S&P 500 egyébként csak a múlt héten 15 százalékot gyengült, amivel összesen 32 százalékos csökkenést produkált a február 19-én elért mindenkori csúcsához képest. A befektetők ugyanis folyamatosan adták a részvényeket, ahogy egyre nagyobb a pánik a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt, illetve azzal kapcsolatban, hogy a jegybankok és a kormányok nem lesznek képesek elégséges intézkedéseket hozni a negatív hatások tompítása érdekében.
Noha a részvénypiacok esése hétfőn globálisan is folytatódott, kedden már az ázsiai tőzsdék emelkedéseket mutattak, Európa pedig jelentős pluszban nyitott, illetve – közép-európai idő szerint délelőtt – az amerikai határidős jegyzések is erősödtek.
Mindez részben annak tudható be, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egy példa nélküli intézkedést jelentett be.
A központi bank ugyanis felső határ nélküli eszközvásárlási programot indít, ráadásul a most bejelentett program a vállalati kötvények vásárlását is lehetővé teszi.
Az elmúlt hetekben egyébként a Fed már két rendkívüli kamatcsökkentést hajtott végre, bejelentett egy 700 milliárd dolláros eszközvásárlási programot, illetve folyamatosan pumpálta a likviditást a piacokra egyéb eszközökkel is. A hétfői amerikai tőzsdei esést azonban inkább az fűtötte, hogy már a második egymást követő nap nem fogadta el az amerikai szenátus az 1600 milliárd dolláros kormányzati mentőcsomagot.
Ezzel együtt van olyan elemző, aki szerint a mostani helyzet ahhoz hasonlítható, mint amilyet a 2008-as válság szívében láthattunk. Lori Calvasina, az RBC stratégája úgy látja,
ha a jelenlegi trend folytatódik, akkor a történelmi tapasztalatok alapján az S&P 500 könnyedén lemehet az 1600-1800 pontos tartományig is, mielőtt elkezdene fölpattanni.
A mutató hétfőn 2237,40 ponton zárt.
Számos elemző hangsúlyozta emellett, hogy érdemes nagyon óvatosnak lenni minden felfutással a részvénypiacon. A medvepiaci környezetben ugyanis nagyon gyakoriak a látványos emelkedések, de ezeket gyakran még látványosabb összeomlások követik, mielőtt a piac valóban stabilan fölfelé indulna.
Ha maradunk az 1929-ben kezdődő válságnál, elég jól látható ez a jelenség. Akkor, 1929. szeptember 3. és november 13. között a Dow Jones Industrial Average részvényindex például 48,9 százalékot zuhant. Azt azonban már kevesebbet emlegetik, hogy ezt követően, 1930. április 17-ig a mutató 48,1 százalékot emelkedett. Ez volt az az időszak, amikor sokan elkezdtek bevásárolni, abban reménykedve, hogy megindult a fölfutás, és érdemes beszállni. Az igazi tragédia azonban csak ezt követően jött, mivel újabb zuhanási hullám indult el, a mélybe rántva egy teljes generációt. A Dow Jones végül összesen 89,2 százalékot bukott az 1929-es kiindulási csúcsához képest.
Az elemzők véleménye és a történelmi tapasztalatok alapján tehát érdemes nagyon óvatosan bánni minden időszakos felfutással egy olyan piacon, mint a mostani.