A folyamatban lévő NHP Fix programot újragondolta a Nemzeti Bank, így létrehozta az NHP Hajrá névre keresztelt programot, mely a koronavírus okozta gazdasági válság által sújtott kkv-k számára biztosít majd széles körben felhasználható forrásokat. Az április 20-án induló program keretösszegét a jegybank 1000 milliárd forinttal emeli meg, mely így az NHP Fix programból fennmaradó 500 milliárd forinttal együtt 1500 milliárd forint forrást biztosít a kkv szektornak.
A főbb paraméterek megegyeznek majd az NHP korábbi fázisaival. Továbbra is 0 százalékos kamat mellett nyújtja az MNB a refinanszírozási hitelt, és a vállalkozások által fizetendő kamat maximum 2,5 százalékos lehet. A maximális hitelösszeg 20 milliárd forint, a felhasználás módja lehet:
Fontos változás, hogy a bankok hiteldöntésére ezentúl mindössze két hét áll majd rendelkezésre.
A változás kapcsán komoly verseny várható a piacon, mivel a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón elhangzottak szerint, ha a bankok nem tudnak ennyi idő alatt döntést hozni, vagy elutasítják a kérelmet, az MNB egy versenytársat kérhet fel a hitel elbírására, így ösztönözve, hogy "hitelkérelem ne maradjon gyors elbírálás nélkül". Ennek részleteit még nem publikálta az MNB.
Míg az NHP a kis- és középvállalkozások pénzügyeit igyekszik támogatni, az NKP a nagyvállalatoknak kíván segíteni újfajta, banki hitelezésen kívüli, finanszírozási csatornák kiépítésével potenciálisan 200 hazai nagyvállalat számára. A programhoz a jegybank az EKB kötvényprogramját vette alapul, elsődleges célja eredetileg a vállalati kötvénypiac likviditásának növelése volt.
A jelentkezésnek nincsenek iparági korlátozásai, a jegybank kikötése, hogy a vállalatok mérlegfőösszege haladja meg az egymilliárd forintot.
Hitelminősítést bármely ESMA által felügyelt hitelminősítő végezhet, a folyamat nem különbözik markánsan egy banki hitelt megelőző folyamattól.
A koronavírus hatásainak mérséklése céljából az NKP korábban meghatározott 450 milliárd forintos keretösszege, melyből több mint 200 milliárd forint még rendelkezésre áll, változatlan marad, de módosulnak a program egyes paraméterei:
Az MNB május 4-étől 2021, június végéig a preferenciális betétet sávos kamatozásúvá alakítja, az NHP Hajrá és NKP konstrukciók keretében megvalósuló, április 7-ét követő hitel és kötvényállomány-növekedésre a bankoknak 4 százalékos kamatot fizet, ezáltal elősegítve a hitelintézetek érdekeltségét az hitelezési aktivitásuk fenntartásában.
Az STS (Simple, Transparent, Standardized) értékpapírosítási szabályozás célja az egyszerű, átlátható és egységesített termékekre egy külön kategória létrehozása, amelyen keresztül a pénzügyi válság kialakulásához vezető problémák megismétlődését elkerülve fejleszthető az értékpapírpiac.
Az STS értékpapírosításra a lehetséges kibocsátóknak a hagyományos értékpapírosításhoz képest kedvezőbb tőkekövetelmények jelenthetik az ösztönzést, ehhez ugyanakkor szigorúbb szabályozási feltételeknek kell megfelelniük.
A hitelezés bővítését támogatni szándékozó MNB számára az STS értékpapírosítás lehetőséget jelent a magyar bankrendszer forrásainak a részleges felszabadítására, így szabályozói részről a hazai gyakorlati bevezetés ösztönzése várható hosszabb távon.
A jegybank az NHP és NKP újragondolásával együtt összesen a bruttó hazai össztermék 6 százalékának megfelelő, 3000 milliárd forintnyi új forrást biztosít a gazdaság védelmére és újraindítására, a fentieken túl a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy
Mindezek mellett az alapkamat változatlanul 0,9 százalékos szinten maradt, hasonlóan a -0,05 százalékos szinten hagyott O/N betéti kamattal, miközben az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközének kamatát az MNB 1,85 százalékra emelte. Az egyhetes betéti eszköz kapcsán ugyanakkor lehetségessé válik az ettől való eltérés a kamatfolyosón belül, ezt minden héten az aktuális tender meghirdetésekor határozza meg a jegybank.
Összefoglalva a Magyar Nemzeti Bank legújabb intézkedéseit, a jegybanki kommunikáció és gyakorlati lépések is azt a képet mutatják, hogy az MNB a bankrendszeren kívüli gazdasági szereplők gazdasági stabilitását is fontosnak tartja, a jegybanki és felügyeleti eszköztár fejlesztésével kész támogatni a pénzügyi stabilitásukat.
Ennek eredményeként a bankok hitelezési aktivitása és eredménye javulhat, míg a reálgazdasági szereplők kedvező költségű, stabil finanszírozási forrásokhoz juthatnak. A vállalkozásoknak érdemes a hamarosan megjelenő kormányzati vállalkozási finanszírozási csomag elemeivel együtt ezen lehetőségeket is átgondolni, és kiválasztani az adott célra legmegfelelőbb finanszírozási lehetőséget, ez utóbbi szerencsére a sokrétű lehetőségeknek egy részletesebb elemzést igényel.
Forrás és további részletek: Kpmg.hu