MNB: A kereskedelmi ingatlanpiacon 2019 a rekordok éve volt

Budapest, 2012. április 9. Az Alkotás Point irodaház-komplexum a főváros XII. kerületében, az Alkotás utca 50-ben. Az üvegborítású, hármas irodaépületben 17 000 négyzetméter hasznos alapterület áll a bérlők rendelkezésére. MTI/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának és archívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.

A kereskedelmi ingatlanpiacon 2019 a rekordok éve volt: a szektorba érkező befektetések összege elérte az 1,8 milliárd eurót, a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatása azonban már az első negyedévi adatokban tükröződik - mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője, a jegybank kereskedelmiingatlan-piaci áprilisi jelentését bemutató online sajtótájékoztatóján.

Az irodapiaci kereslet 14 százalékkal nőtt tavaly, amihez a kínálat csak késve alkalmazkodott, ezért a budapesti modern irodai és az ipari-logisztikai piacon is mélypontra esett a kihasználatlansági ráta, előbbin 5,6 százalékra, utóbbin 1,9 százalékra.

Mivel Magyarországon a kereskedelmi ingatlanok iránti kereslet döntő részét a turizmus, a kiskereskedelem és a feldolgozóipar adja, ezért a koronavírus-járvány érzékenyen érinti a szektort. A kisebb cégeknél már megfigyelhető, hogy felmondják irodabérleti szerződéseiket, emiatt idén az első negyedévben az irodapiaci kihasználatlansági ráta már 6,2 százalékra emelkedett - tette hozzá a főosztályvezető.

Az MNB épülete Fotó: Polyák Attila - Origo

Nagy Tamás elmondta, a kereskedelmi ingatlanpiac a banki hitelezés szempontjából kiemelt területnek számít, tavaly mintegy 19 százalékkal, több mint 1200 milliárd forintra nőtt a kereskedelmi ingatlanok hitelállománya.

A bankok az irodák és a kiskereskedelmi ingatlanok finanszírozását preferálják a leginkább, ezt követik a szállodák és az ipari-logisztikai célú beruházások. A járvány következtében az érintett szektorok finanszírozása kockázatossá vált, ezért fontos, hogy

a kormány által elrendelt törlesztési moratórium a kereskedelmi ingatlanprojektekre is érvényes.

A szakember szerint ezzel a lehetőséggel leginkább a szállodaszektor szereplői éltek.

Nagy Tamás közölte,

a tavaly a kereskedelmi ingatlanpiacra érkezett 1,8 milliárd euró értékű befektetés 45 százalékát az irodaadásvételek adták, ezt követték a kiskereskedelmet és a turizmust célzó befektetések.

A befektetési forgalom 75 százaléka hazai szereplőktől származott, ezen belül 15 százalékos volt a magyarországi ingatlanalapok részesedése.

Az ingatlanalapok vagyona az utóbbi időben kétszer változott meg jelentősen:

• tavaly nyáron a Magyar Állampapír Plusz bevezetése után,
• valamint idén márciusban a koronavírus megjelenése miatt.

Mindkét alkalommal érdemi tőkekiáramlást tapasztaltak, márciusban ráadásul átmeneti pánikhangulat is elérte az alapokat, ugyanis a hónap első két hetében volt olyan nap, amikor 10 milliárd forintot meghaladó visszaváltások történtek. A befektetői hangulat azonban már megnyugodott, a napi tőkekiáramlás mértéke 2 milliárd forintra lassult - fejtette ki a szakember.

Képünk illusztráció Forrás: MTI/Jászai Csaba

Hozzátette, hogy az ingatlanalapok márciusi vagyonváltozása a befektetők szemléletváltását tükrözi; azt, hogy előtérbe került a kockázatkerülés.

Nagy Tamás elmondta,

a következő 2-3 évben a budapesti irodaállomány mintegy 16 százalékos növekedésére számítanak, a szektor további 12 százalékos bővülése pedig még előkészítés alatt áll.

A piacon hamarosan megjelenő új irodák jelentős része már előbérlettel rendelkezik. Ugyanakkor megjegyezte, ha idén azok az irodák is piacra kerülnek, amelyek még nem rendelkeznek bérlővel, akkor az irodapiac kihasználatlansági rátája az év végére elérheti a 8 százalékot, ez azonban még nem tekinthető kritikus szintnek.

Az ipari-logisztikai szegmensben is arra kell számítani, hogyha a 2020-ra tervezett, még elérhető területeket bérlő nélkül adják át, akkor a budapesti ipari-logisztikai ingatlanok kihasználatlansági rátája 7 százalékra nőhet az év végén.