Egymilliárd eurónál nagyobb külkereskedelmi mérlegtöbbletet 2016 júniusa óta nem regisztrált a statisztika. Tavaly az egész évben 4,855 milliárd euró volt az aktívum. A koronavírus-járvány külkereskedelmi termékforgalomra gyakorolt hatása a részletes adatokból lesz majd a második becslésben vizsgálható, amit április 30-án ad ki a KSH - jegyezte meg a jelentés.
A kivitel értéke 9,426 milliárd millió eurót, a behozatalé 8,308 milliárd tett ki februárban. Ezzel az export meghaladta a decemberi és januári értékét, míg az import elmaradt az előző havitól.
A kivitel 81 százaléka az Európai Unió tagállamaiba ment, és a behozatal 77 százaléka onnan érkezett.
Az év első két hónapjában az export 103,3 százalékkal, az import 101,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A 1,541 milliárd euró kéthavi exporttöbblet 382 millió euróval több, mint a múlt év azonos időszakában volt.
A külkereskedelmi többlet csökkenése a tavalyi év második felétől megállt, a többlet növekedésével pedig a külkereskedelem ismét támogathatja a gazdasági növekedést
- emeli ki a friss adatokkal kapcsolatban Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A kifejezetten romló európai és nemzetközi konjunktúra ellenére az export növekedése pedig a jobb kapacitás kihasználtságot, valamint új kapacitások üzembe helyezését tükrözte. A koronavírus terjedése jelentősen rontja a globális kereskedelmi kilátásokat, a járvány csillapodása után azonban a kereskedelem döntő része gyorsan helyreállhat.
A külkereskedelmi többlet romlását az elmúlt években részben az olajárak emelkedése miatt romló cserearányok is okozták, ami a tavalyi év során némileg javult. A cserearányok ugyanakkor jelentősen javulhatnak az olajárak összeomlásának, valamint az érdemben alacsonyabb energiabehozatalnak köszönhetően, így a tavalyi 4,855 milliárd euró többlet után a következő években újra emelkedhet a külkereskedelem többlete. Idén 5,5-6 milliárd euró közelébe emelkedhet ez a mutatószám.
A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg a következő években ismét, a külső finanszírozási képesség pedig tartósan többletet mutathat,
ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, a következő években pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat. Ezek a folyamatok pedig a forintnak újra tartós támaszt adhatnak, így a következő években a Takarékbanknál a forint lassú és fokozatos erősödésére számítanak.