Így változtatták meg az élelmiszerek eladásait a járvány miatti idősávok

A kép illusztráció

A március hónap igen nagy kiugrásokat hozott a kiskereskedelemben. Eleinte a koronavírus-járvány kapcsán rövid ideig jelentkező felhalmozások, pánikvásárlások tizedelték a boltok polcain sorakozó árukat, március második felétől pedig a különleges idősávok, valamint a 15 órás boltzár váltott ki a szokásostól gyökeresen eltérő vásárlási szokásokat.

Az élelmiszert árusító üzletekben, illetve egy-két alapvető szükségleti termékeket áruló kiskereskedelmi üzletben, így a drogériákban és a gyógyszertárakban a 65 év felettiek csak naponta 9 és 12 óra között vásárolhatnak. Más üzletprofilokra ez a korlátozás nem vonatkozik, ezeknek a helyeknek viszont legkésőbb 15 órakor be kell zárniuk.

Délelőtt 9 és 12 óra között, mivel csak 65 év felettiek léphetnek be az élelmiszerboltokba, 53 százalékkal visszaesett a szokásos forgalom a tavalyi év hasonló időszakához képest, ami ennek a korosztálynak az átlagostól eltérő vásárlási szokásaival magyarázható.

A 12 óra utáni forgalom viszont - mivel a 65 év alattiak az első reggeli órákat kivéve csak ilyenkor jelenhetnek meg az élelmiszerboltokban -,

a szokásoshoz képest még növekedni is tudott 12 százalékkal, tehát a 9 és 12 óra között kiesett forgalmat a 65 év alattiak részben behozzák délután.

A vásárlói forgalom azonban nem egyenletesen nőtt vagy csökkent.

A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva azt láthatjuk, hogy a vásárlók kevésbé vásárolnak bizonyos termékeket a járvány időszakában.

Ilyenek például az energia és vitaminitalok, a kis kiszerelésű üdítőitalok és ásványvizek, a ciderek és az egyéb ízesített sörök, valamint a rágógumik.

Ezeknél 75-95 százalékos visszaesés történt, ami annyiból nem meglepő, hogy ezek egy része inkább a munkahelyi fogyasztási szokásokhoz köthetők. A babákhoz, kisgyermekekhez köthető termékek forgalma megmaradt, de más idősávokban, ami szintén egy érthető jelenség.

Az átlagosnál ugyancsak nagyobb mértékben estek vissza

a müzlik és társaik, az édességek és az egyéb snack kategóriák,

itt a visszaesés mértéke 65 és 75 százalék közötti. A tejtermékek is megérzik a válságot.

A vásárlók új csúcsforgalmi sávokat alakítottak ki az élelmiszerboltokban a kijárási korlátozással kapcsolatos intézkedések hatására Fotó: Csudai Sándor - Origo

Aztán persze vannak olyan kategóriák is, melyeknek a termékeiről azt gondolják az emberek, hogy a válságban, illetve az otthoni karanténok során jobban van rájuk szükség.

A különféle húskategóriák, mint csirke, pulyka, kacsa és füstölt áruk, például forgalmukat tekintve stagnálnak, vagy még növekedni is tudtak.

Ide sorolhatók a készételkonzervek, a sütési kellékek, a nem élelmiszertermékek közül pedig a tisztító- és tisztálkodási szerek. Érdekesség, hogy a 65 év felettiek itt a kieső fiatalabb generációk forgalmi számait is kompenzálni tudták.

A 65 év feletti korosztály által vásároltak az összesített forgalomból 17 százalékot tettek ki azóta, hogy kialakították az idősávokat. Egyes termékek esetében azonban még nagyobb az arányuk, ilyen például

a cukor, az ecet, a só, a sütési kellékek, illetve a gyümölcsök, a diabetikus termékek, a mézek, lekvárok, margarinok és az újságok.

Ezeket a termékeket 25 százaléknál nagyobb mértékben a 65 év feletti korosztály vásárolja.

Forrás: Trademagazin.hu